Hinta, mászóka, homokozó - A játszóterek története

A játszótér igazán jó móka a gyerekek számára. Lehet homokozni, futkározni, hintázni, csúszdázni, mászókázni, hogy csak az alapokat említsük. De vajon tudjuk-e mikor és hol alakultak ki az első játszóterek? Most ennek nézünk utána.

A gyerekek azóta játszanak, mióta ember él a földön, sőt az állatkölykök is játék közben tanulnak, erősödnek, fejlődnek. Ám míg régen, az egész világ egy nagy játszótér volt – igaz, néha meglehetősen veszélyes játszótér -, addig most a játszótér valamilyen

Ma már teljesen természetes mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, hogy ha elhajítunk egy kavicsot, az biztosan egy ilyen létesítményen koppan, ám nem volt ez mindig így. A játszóterek ugyanis meglehetősen rövid múltra tekintenek vissza.

Ennek talán az is az oka, hogy a gyerekeket sokáig kis felnőttekként kezelték, akiknek a szabad levegőn történő lemozgatásukra nem igazán fordítottak figyelmet. Úgy vélték, hogy 6-7 éves kortól a gyereknek be kell tagozódnia a társadalomba, s hasonlóan kell viselkednie, mint a felnőtteknek.

Először a XIX. század közepén merült fel ez az igény, méghozzá annak érdekében, hogy a gyerekek ne a piszkos, poros és veszélyes utcákon töltsék a szabadidejüket, hanem inkább olyan tágas, lehetőleg zöld területen, amely biztonságos is. Az 1800-as évek vége felé már több országban is megjelentek az első játszóterek. Legkorábban Lipcsében, Manchesterben, San Francisco-ban hoztak létre olyan köztereket, ahol a kicsik ideálisabb körülmények között játszhattak, és ahol különféle épített játékok – csúszda, körhinta, mászóka – is a rendelkezésükre állt.

A projekt mellett elsőként Bárczy István polgármester tette le a voksát, amikor tizenhárom játszótér megépítését is betervezte az akkori költségvetésbe. A terv azonban csak jóval később valósult meg, mivel az első világháború közbeszólt. Az érdemi előrelépés így csak az 1920-as években történt meg, de a valódi játszótérépítő hullám a második világháború utánig váratott magára. Ezek a játszóterek – bár messze voltak a mai EU-szabványtól – nagyon igényesen lettek kialakítva, sokat még öltözővel, sőt zuhanyzóval is elláttak.

A '60-as és '70-es években épültek, a néhol még ma is felfedezhető, rakéta- és gömbmászókák, a láncos hinták és a betoncsúszdák, amelyek bizony sokunk gyerekkorának ikonikus darabjai. Ezeknek aztán a '80-as években egyre siralmasabb lett az állapotuk, mi több, a karbantartás hiánya miatt sokszor balesetveszélyessé is váltak.

A '90-es évek végéig a játszóterek állapotát leginkább az amortizáció szóval lehetett jellemezni, ekkor azonban új lendületet kapott az építkezési kedv, ráadásul megjelentek az EU-n belül a különféle biztonsági szabványok, amelyek mentén a játszótereket felülvizsgálták itthon is. Az idejétmúlt és veszélyes létesítményeket lebontották, hogy számos új és modern játszótér kaphasson helyet a városokban.
A játszóterek népszerűsége ma is töretlen, s 2021-ben gyereknek lenni nagyon jó, hiszen az utóbbi években egyre több tematikus játszótér épült, amelyek amellett, hogy remek kikapcsolódást biztosítanak - a kicsiknek és a nagyobbaknak egyaránt -, valamilyen érdekes kerettörténettel is rendelkeznek, így még élvezetesebbé, izgalmasabbá varázsolva a játékot.