Szerelem első vérig, Nagy utazás, Valami Amerika – Ezek minden idők legemlékezetesebb magyar filmes betétdalai

A magyar filmgyártás két világháború közötti sikerkorszakában két fő műfaj uralkodott: a komédia és a romantikus film, de mindkét esetben kötelezőnek számítottak a fülbemászó betétdalok. Az egyik első magyar hangosfilm, az 1931-es, klasszikussá vált Hyppolit, a lakáj rögtön elő is állt egy ilyen slágerrel annak az Eisemann Mihálynak a szerzeményeként, akinek később még olyan, máig dúdolt dalokat köszönhetett a magyar film- és kuplévilág, mint az Egy csók és más semmi, a Pá, kis aranyom, vagy a Jaj, de jó a habos sütemény.

Az István, a király összes dala annyira ismertté és kultikussá vált az idők során, hogy igazából lehetetlen belőle kiválasztani A Híres Betétdalt – az összes az. A késő Kádár-kor emblematikus alkotása, Bródy János és Szörényi Levente rockoperája a nyolcvanas évek közepén a mozivásznon is meghódította a hazai nézőket, és máig tart a népszerűsége, a dalaival együtt.

Sokan talán a Négy gengsztert választanák minden idők legsikeresebb magyar animációs filmjének betétdalai közül, de mi annyira imádjuk Postássy Juli szexis énekhangját, hogy nem jöhetett más szóba a Macskafogóból, mint a Cicadal. Ha pedig már Postássy Juli és erotikus felhanggal rendelkező, címében állatot szerepeltető filmes betétdal, akkor ne feledkezzünk meg a Miniszter félrelépet színesítő Puszi-Nyusziról sem.

Noha Presser Gábor valószínűleg a magyar könnyűzene történetének egyik legnagyobb hatású dalszerzője, és ezt a számot mindenki hozzá köti, ez esetben viszont csak az előadói babérok járnak neki. Koltai Róbert édesbús kelet-európai road movie-jának és felnövéstörténetének elhíresült betétdala ugyanis Dés László szerzeménye, a szövegért pedig Bereményi Gézának jár a mozinézők és rádióhallgatók örök hálája.

Az úgy nevezett „jukebox musical" régóta virágzó zsáner Amerikában, nálunk viszont egy olyan film vitte sikerre, ami rögtön csavart is egyet rajta: Tímár Péter a maga szokásos groteszk látásmódjával nyúlt a műfajhoz, és állított görbe tükröt a Kádár-korszak, meg az iránta meglévő nosztalgia jelensége elé. Például úgy, hogy a korabeli slágereket kortárs előadókkal értelmeztette újra.

A kétezres évek kommersz magyar vígjátékaiban újra kötelező vált a betétdal szerepeltetése, ami aztán a megfelelő rádiókban futtatva slágerként is segítette a film sikerét. Ezen daltípus képviselői közül számos nótában működött közre a Bon Bon együttes, vagy minimum az énekes Szolnoki Péter, és ezen daltípus képviselői közül messze a Valami Amerika sikerült a legjobban – ahogyan a film is a korszak kommersz magyar vígjátékai közül.

Január 13-án újra mozikba került a nyolcvanas évek kultikus romantikus tinifilmje digitálisan felújított változatban, vele pedig egy örökzöld betétdal is Demjén Ferenc előadásában. Az első szerelemnél semmi sem tud jobban fájni, ha pedig még közben felcsendülnek a Dés László írta dallamok is, akkor évtizedek múltán is végünk. De nem bánjuk.