2025.07.09.
Szerdán, július 9-én a Föld szokatlanul gyors tengely körüli forgására számítanak a kutatók, amely 1,3 és 1,51 milliszekundummal rövidítheti meg a nap hosszát – derült ki több nemzetközi kutatóintézet méréseiből. Ez nem elszigetelt jelenség: az elmúlt években a Föld forgási sebességében egyre gyakrabban tapasztalhatóak változások.
A Földnek átlagosan 86 400 másodpercre, azaz 24 órára van szüksége egy teljes tengely körüli fordulathoz. Ez a ciklus azonban nem tökéletesen állandó. A legfrissebb becslések szerint a mai nap – július 9. – akár 1,51 milliszekundummal is rövidebb lehet a megszokottnál, és hasonló rövidülések várhatóak július 22-én és augusztus 5-én is. A jelenséget a világ legpontosabb időmérő eszközeivel, atomórákkal rögzítik, amelyek az atomrezgések alapján mérik az időt milliszekundum pontossággal.
Forrás: Shutterstock
A Föld forgása gyorsulás okai
A Föld forgási sebességének növekedése 2020 óta figyelhető meg intenzívebben. A kutatók szerint több tényező is hozzájárulhat ehhez, köztük a Föld belső szerkezetének változásai, a gleccserek olvadása, az atmoszféra átrendeződése vagy a bolygó mágneses mezőjének gyengülése. Graham Jones, a Londoni Egyetem asztrofizikusa az Egyesült Államok Haditengerészeti Obszervatóriuma és a Nemzetközi Földforgási Szolgálatok adatait használta fel a jelenlegi eltérések becsléséhez.
Az egyik leglátványosabb példa 2024. július 5-éhez köthető, amikor a nap 1,66 milliszekundummal volt rövidebb a szabványosnál, ezzel minden korábbi mérést túlszárnyalt. A kutatók feljegyzései szerint 2020. július 19-én a nap 1,47 milliszekundummal, 2021-ben ugyanazon a napon szintén 1,47 milliszekundummal volt rövidebb. A 2022. június 30-i nap hossza 1,59 milliszekundummal tért el a normálistól.
Milliszekundumok, amelyek megzavarhatják a műholdakat
A nappalok hosszának akár milliszekundumos eltérései is jelentős következményekkel járhatnak, különösen a technológiai rendszerekre nézve. A GPS-hálózatok, a mobilkommunikáció és a pénzügyi szektor számítógépes rendszerei is a másodperc töredékének pontosságára épülnek. Már kis időeltolódások is hibákat idézhetnek elő az adatfeldolgozásban vagy a szinkronizációban. A jelenlegi időmérés az Egyezményes Világidőn (UTC) alapul, amelyet időnként szökőmásodpercekkel igazítanak a Föld forgásához. A kutatók most először fontolgatják a „negatív szökőmásodperc” bevezetését is – vagyis egy másodperc elvételét a hivatalos időből. Ilyen lépésre eddig még soha nem került sor.
Stephen Meyers geológus, a Wisconsin-Madisoni Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú tendenciák továbbra is a lassulás irányába mutatnak a Hold távolodása miatt. „Ahogy a Hold távolodik a Földtől, a Földre gyakorolt változó gravitációs hatása lassul, és a napok fokozatosan hosszabbodnak” – mondta és hozzátette, a napok akár 25 órásak is lehetnek a jövőben, bár ez a folyamat több százmillió év alatt megy végbe.
