Vízkereszt napja: 4 megdöbbentő tény, amit eddig biztos hogy nem tudtál január 6-ról

Beleragadtál a hóba, vagy csak a karácsonyfabontás gondolatától rándul görcsbe a gyomrod? A keresztény hagyományok szerint január 6-án, vízkereszttel hivatalosan is véget ért az ünnepi szezon. Itt az ideje szokásokra emlékezésnek és a kíméletlen mítoszrombolásnak: lerántjuk a leplet a háromkirályok körüli mítoszról, és megmutatjuk, hogyan lett egy csillagjós-találkozóból a világ egyik legfélreértettebb ünnepe. Tarts velünk, mert a mai jégpáncél alatt meglepő igazságok rejtőznek!

Miközben mindenki a Köpönyeget frissíti a rendkívüli hóhelyzet miatt, ne feledkezzünk meg arról, hogy a mai nap egy fontos vízválasztó. Január 6-a a katolikus kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, ami olyan félreértésekkel van tele, amiktől le fog esni az állad.

Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Vízkereszt, azaz epifánia ünnepe a katolikus egyház egyik legfontosabb eseménye, amely január 6-án hivatalosan is lezárja a karácsonyi időszakot és megnyitja a farsangi szezont. A keresztény hagyomány szerint három dologra is emlékezünk ezen a napon: 

• ekkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek (a népnyelvben háromkirályok) látogatását a gyermek Jézusnál, 
• Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, 
• valamint első csodatételét a kánai menyegzőn.

A magyar néphagyományban ez a „vízszentelés” ideje is, amikor a templomokban megszentelt vízből a hívek haza is vittek, hogy megvédjék otthonaikat a rontástól. Emellett vízkereszt egyfajta vidám határvonal: ma kell lebontani a karácsonyfákat, és ezzel a nappal veszi kezdetét a féktelen mulatozásokról híres farsangi időszak. Ám van 4 dolog kevésbé ismert a vízkereszt ünnepével kapcsolatban.

4 történelmi tény, amelyek a hagyományok mögött bújnak meg

A vízkereszt az egyik legrégebbi keresztény ünnep, mégis tele van olyan részletekkel, amiket sokan félreértenek vagy egyszerűen sosem hallottak. S január 6-i szokások mögött meglepő igazságok lapulnak.

1. Angyalok az üvegen és a víz mindenható ereje

A vízkereszt nem véletlenül kapta a nevét: ekkor szentelték meg a vizeket, amit idén a hó formájában kapunk meg bőségesen. Ezen a napon a templomokban megszentelt víznek az emberek különösen erős gyógyító és oltalmazó erőt tulajdonítottak, ezért gyakran ittak belőle vagy megmosakodtak benne, hogy távol tartsák a betegségeket. A vízkereszti rituálé részeként meghintették vele a ház falait, az istállót és a földeket is, hogy távol tartsák a rontást, és biztosítsák a bőséges termést. A néphagyomány szerint még az ilyenkor hulló hó is különleges: úgy tartották, hogy az ezen a napon leesett és elolvasztott hó szenteltvízként funkcionál, amivel bárki megáldhatta otthonát a vihar közepette.  

A templomból hazavitt szenteltvizes üveget nem volt szabad bedugni, mert a hiedelem szerint, ha nyitva hagyod, angyalok ülnek a tetejére és vigyázzák a házat, szóval ebből a szempontból nem túl praktikus az, hogy egyes templomokban szenteltvíz-adagolókat helyeztek ki. Ugyanis, ha bedugaszolod a tetejét, akkor kizárod őket. Szóval, ha van otthon egy üveg szenteltvized, hagyd levegőzni, hadd ücsörögjenek rajta az angyalok, amíg te az udvaron küzdesz az elemek ellen a hólapáttal...

2. Se nem hárman voltak, se nem királyok

Máté evangéliuma egy árva szót sem ír királyokról, csak „bölcseket” (valószíűsíthetően mágusokat és asztrológusokat) említ. Igazából nem tudjuk, hányan voltak, a hármas számot csak a hozott ajándékok (arany, tömjén, mirha) alapján találták ki később. A híres nevek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – is csak jóval Jézus után, a középkori hagyományban rögzültek. A történészek szerint technikailag tehát egy csapat keleti varázslót ünneplünk, akik az asztrológiai tudásukat GPS-ként használták és a csillagok mozgásából jósolták meg a nagy királyok születését. Azt tudtad amúgy, hogy a Bethlehemi csillag utoljára 6 éve volt látható?

3. A titokzatos C+M+B felirat: nem az, aminek látszik

Vízkereszt a házszentelés időszaka. Ha láttál már ajtófélfát összefirkálva krétával (20 + C + M + B + 26), és azt hitted, az a három bölcs monogramja, akkor nagyot tévedtél. Habár tökéletesen stimmel Gáspár, Menyhért, és Boldizsár latin alakjaival (Caspar, Melchior, Balthasar), ez a felirat valójában a latin Christus Mansionem Benedicat rövidítése, ami annyit tesz: „Krisztus áldja meg e hajlékot”. A katolikusok az ajtófélfát, a falakat és a ház belső terét is lefröcskölték szenteltvízzel, így húztak spirituális védőhálót a ház köré a téli viharok ellen, majd a munka végeztével felírták az ajtóra a betűket. Persze a népi lelemény összemosta a nevekkel.

4. Asszonyfarsang: amikor a nők egy napra elszabadulhattak

A Vízkereszttel induló farsangi szezonban tartották az „asszonyfarsangot”. Ez volt az a nap, amikor a nők – a sok karácsonyi sütés-főzés után – korlátlanul ihattak és „férfi módra” mulathattak. Utóbbit szó szerint kell érteni: az asszonyok álbajuszt rajzoltak maguknak, felvették az uruk gúnyáját és elindultak „megborotválni” az összes férfit aki az útjukba került egy borotvának mondott fadarabbal. Ezt követően púder helyett lisztel csapkodták meg az arcukat, mintegy jelképesen átvéve a hatalmat a férfiaktól. Ilyenkor az asszonyoknak nem kellett tartani a férjuraik dorgálásától és felszabadultan tudtak bulizni. Ma már nem tűnik nagy kiváltságnak, de a patriarchális világrendben ez volt az az egyetlen alkalom az évben, amikor a nők kirúghattak a hámból. Ezután egészen húsvétig tilos volt bármiféle mulatozás. Ha ápolni akarod ezt a hagyományt, akkor a ma estét egy kocsmában kell töltened. 

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: