„A szeretet végtelen és tud várni” – 126 éve született Márai Sándor

irodalom lélektani bölcselet regény Márai Sándor
Az emberi lélek legmélyebb rezdüléseit írta meg, miközben életét szerelem, veszteség és magány határozta. Márai Sándor örök érvényű műveket alkotott, amelyek ma is tanítanak és inspirálnak.

Sorait az ismeri, aki soha egyetlen könyvét sem olvasta, mert Márai Sándor a kivételesen idézhető írók közé tartozik. Szentenciái, bölcseletei még akkor születtek, amikor a gondolatok tisztasága és súlya jelentőséggel bírt, így mindmáig érvényesek.

Márai Sándor – a magyar irodalom nagy alakja, akinek művei örök érvényűek.
Márai Sándor – a magyar irodalom nagy alakja, akinek művei örök érvényűek.
Forrás:  Wikipedia
  • A lélektani regények mestere – Márai finoman ábrázolta az emberi érzelmeket és a kapcsolatok bonyolult világát. 
  • Tiltott író, világhírűvé vált – A kommunista Magyarországon betiltották, de emigrációban sorozatos nemzetközi elismerést szerzett. 
  • Költő és író – Nemcsak regényíró, hanem költő is; legismertebb művei: Egy polgár vallomásai, A gyertyák csonkig égnek, Füves könyv, A kassai polgár naplója, Az igazi. 

Márai Sándor – A kassai fiú, aki világgá ment

1900. április 11-én született Kassán, egy polgári család gyermekeként. Már fiatalon érezte, hogy a világ nagyobb, mint amit maga körül lát. Újságíróként kezdte pályáját, majd hamarosan bejárta Európát: Berlin, Párizs, Nápoly mind hatással voltak rá, és alakították írói látásmódját.
Pályája elején ünnepelt író volt Magyarországon, ám a történelem közbeszólt. A második világháborút követő politikai változások miatt emigrációba kényszerült: előbb Olaszországban, majd az Egyesült Államokban élt, távol attól az országtól, amelyről egész életében írt. Az emigráció nem csupán fizikai, hanem mély lelki elszakadást is jelentett számára. Naplóiban gyakran visszatér a hontalanság érzése, valamint az a belső küzdelem, amely végigkísérte életét, miközben próbálta megtalálni helyét egy idegen világban.

A nagy szerelem: Lola, a társ mindenben

Márai Sándor felesége, Matzner Ilona – vagy ahogyan mindenki ismerte, Lola – nemcsak társa, hanem támasza is volt. 

A szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt…  

Kapcsolatuk különleges és mély volt: Lola évtizedeken át állt mellette, még a legnehezebb időkben is. Az író hosszú ideig ápolta beteg feleségét. Lola elvesztése Márai számára feldolgozhatatlan veszteség volt, sokak szerint ez a tragédia is hozzájárult későbbi döntéséhez.

Nem tulajdonságaiért szeretünk valakit… egyszerűen szeretjük…

Gyermekek és családi örökség

Márai Sándor gyermekei kapcsán tragikus tény, hogy egyetlen gyerekük, egy fiú, mindössze néhány hetes korában vérzékenységben meghalt. A veszteség mélyen megrázta az alkotót; állítólag hónapokig szótlan maradt. Amikor úgy döntöttek, hogy Amerikába emigrálnak, új életet kezdtek, és a család bővítésében is továbbléptek: örökbefogadtak egy kisfiút, Jánost, akit saját gyermekükként szerettek és neveltek.
Márai Sándor unokái, János gyermekei, ma is gondosan őrzik nagyapjuk szellemi hagyatékát: műveit, kéziratait és az írói örökség egészét. Sajnos az unokák nem tanulták meg a magyar nyelvet, így eredetiben sosem olvashatták nagyapjuk műveit. 

„Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel." (Füves könyv)

Különleges kapcsolatok és titkok

Márai életében több érzelmileg feszültségekkel teli kapcsolat is felbukkan. Meglepő, de igaz: Márai Sándor és Radványi Géza édestestvérek voltak, eredeti nevük Grosschmid, szepességi szász, német származású családból. A báty írói névként vette fel a Márai-, Géza pedig a Radványi nevet filmes pályájához. Kapcsolatuk szoros, bár feszültségekkel teli volt; két külön világban alkottak – irodalomban és filmben –, de összekötötte őket a közös szellemi háttér és a művészet iránti szenvedély.  

Az élet legnagyobb titka és ajándéka, ha két ’egyféle’ ember találkozik. 

1945-ben a háború utáni Budapest romjai között Tolnay Klári és Márai Sándor között különleges, viharos érzelmi kapcsolat alakult ki. A két művész a Vígszínházban találkozott, amikor Márai darabját, a Varázst próbálták, és azonnal mély kötődés alakult ki közöttük. Mindketten házasok voltak, így viszonyukat titokban tartották, ám az óriási szenvedély nem maradt észrevétlen: Márai több verset is írt Tolnay Klárinak, amelyeket hosszú ideig csak ő olvashatott. A kapcsolatuk intenzitása és szenvedélye a háborús bizonytalanság idején bontakozott ki, és örökre nyomot hagyott mindkettejük életében. 

A szerelem (…) nemcsak az ágy, s ami és aki az ággyal összetartozik, hanem a keresés, a várakozás, a reménykedés pillanatai, melyek egymás felé taszítanak két embert.

Egy szomorú befejezés, Márai Sándor halála

Márai Sándor élete végére nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is teljesen magára maradt. Bár ma a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjaként tiszteljük, volt idő, amikor hazájában hallgatásra ítélt, betiltott szerzőnek számított. A kommunista hatalomátvétel után polgári értékrendje és rendszerkritikus gondolkodása miatt kiszorult az irodalmi életből: művei nem jelenhettek meg, nevét évtizedekig elhallgatták. 

Tudod, egy napon megértettem, hogy senki nem segíthet. Az ember szeretetre vágyik, de senki nem segít, soha. Mikor ezt megérti az ember, erős lesz és magányos.

Az emigrációban sorozatos tragédiák érték: elveszítette testvéreit, szeretett feleségét, Lolát, akit élete végéig ápolt, majd neveltfia is elhunyt. Idős korára súlyos betegséggel, rákkal és mély magánnyal küzdött, visszavonultan élt San Diegóban. A sok veszteség és a magányos évek hatására Márai fokozatosan fogalmazta meg az életének saját kezű lezárására vonatkozó gondolatot, és 1989 februárjában végül öngyilkos lett. 

Vigyázz a magánnyal, mert van az a szelíd és igaz magány, mely magatartás az emberek felé; s ez jó. S van a tragikus, mikor jegesedni kezd körülötted a világ…

Öröksége ma is velünk van

Nemcsak író volt, hanem kifinomult lélekbúvár. Márai Sándor művei az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegeit tárják fel: szeretet, hűség, árulás, magány. Legfontosabb hagyatéka, hogy a magyar lélektani- és pszichológiai regény műfajának megteremtőjeként, legjelentősebb képviselőjeként emlékezhetünk rá; írásaiban az emberi lélek finom rezdülései állnak a középpontban. Halála után Márai művei Európában és Amerikában is hatalmas sikert arattak. A gyertyák csonkig égnek vált a legismertebb regényévé, nemzetközi ismertséget hozva számára.

Olvass tovább!

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.