Anno vándormozival, sátrakkal, kávézókkal és kocsmákkal indult, mára pedig már a gumicukorfal és a jalapenós, sajtszószos, barbecue-s, nachosrágcsálta multiplexparti sem elég. A mozgóképszínháztól száz év alatt jutottunk el a csúcsrajáratott moziélményig, amikor is 35 ágyban, együtt, párnák közt élvezhetjük az alkotásokat, vagy csinálhatunk valami egészen mást...

Gyerünk a sátorba be!

"Sziklai Zsigmond budapesti lakos kérelmére, hogy Andrássy-út 41. sz. alatti helységében f. évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr. Belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, az V. ker. elöljáróság mint elsőfokú tűzrendészeti és közegészségügyi hatóság f. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom" - írta az 1896-os első, Budapesten kiadott moziengedély a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány rendelkezésére álló információ szerint.

!
Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière filmeket vetítettek a közönségnek.
A The Royal Vio moziForrás: www.egykor.hu

Ez volt tehát az első hivatalos mozidokumentuma a fővárosi sátras és vándormozik térhódítása előtt. 1903-1904 körül több ilyen is ismert volt Budapesten, például a Narten-féle sátormozi, a Lifka-féle Bioskop és Tepli Nándorné sátormozija. A Fortuna 1902. április 5-én, a The Royal Vio pedig 1903. július 5-én nyitott, ezek a moziképszínházak azonban csak a nyári idényre szolgáltak a városlakók szórakoztatásául.

Körmendi Ékes Lajos: A 25 éves mozi
Uraim és hölgyeim tessék bemenni! Óriási ma a műsor… Első hely 40, második 30, harmadik 15 krajcár. Katonák, őrmestertől lefelé és a gyermekek felét fizetik… tessék besétálni, mert a zene rögtön megkezdődik és előadásunk a kezdetét veszi! Tessék uraim és hölgyeim!

Irány a kávéház!

Azt persze eddig is tudtuk, hogy a múlt század kávéházai a polgári társadalom igen érdekes intézményei és találkozóhelyei voltak, ahol kereskedők, üzletemberek és nem utolsósorban művészek gyűltek össze, eszméik kölcsönös kicserélésének nem titkolt céljából.

Forrás: Fortepan

Az igények még jobb kielégítése érdekében a vendéglátók egyre csak törekedtek a szórakoztatásra is, melyet akkoriban szavaló- és dalestekkel, valamint kabaréjellegű műsorszámok bemutatásával értek el. Innen pedig már csak egy lépés volt, hogy előbb-utóbb mozgófénykép-vetítéseket is szervezzenek először ingyenes közönségcsalogatóként, majd pedig belépődíjas programként. Az alapítvány tájékoztatása szerint sok kávéház alakult át állandó mozivá ezekben az időkben.

!
A filmvetítések azonban elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten.
Nemeskürty István: A magyar film története
Bécsi úr, a főpincér leeresztett egy tiszta lepedőt a kávéház közepén – a közönség mindkét oldalról élvezhette a vetítést, mert a vásznon átlátszott a pergőkép, tehát senki sem mozdult el asztalától -, kirakta a vetítőmasinát, melynek kezelését elsajátította, papírkosarat rakott az asztal alá, hogy abba tekeredhessen a lejátszott filmszalag: és kezdetét vette az előadás.

Nádasdyék a kocsmákban

A Nadasdyfilmszinhaz.hu szerint a család már a mozi megépítése előtt rendelkezett mozis hagyományokkal, még a némafilm korában. Az 1918-as években vándormoziként kocsmákban, nagyobb termekben tartották meg rendkívülinek számító mozgóképszínházi előadásaikat. Ezt még Nádasdy András nagyapja, Kerekes Lajos üzemeltette családjával. A nagypapa vetített, a nagymama pedig zongorázott a film vetítése alatt, kiemelve a filmvásznon megjelent humoros vagy drámai jeleneteket. Ez volt a némafilmek hőskora, a film és a színház különleges és nagyszerű együtthatása.

Hazai mozgóképek a legkülönfélébb helyeken

A teljesség igénye nélküli rapid mozitörténetünkben érdemes megemlíteni a Hungária gőzfürdő úszómedencéjét is, melyet átalakították nézőtérré. Ez volt az első mozi Budapesten, amelynek nyitható teteje volt, mely az úszómedence fölött funkcionált gőzfürdő korában. Különösen érdekes volt ugyanis az uszoda széttolható üvegmennyezete, így egészen az '50-es évekig tökéletes helyszíne volt a Kamara mozinak.

1938-ban nyílt meg a Broadway mozi Budapest VII. kerületében, mely a második világháború után Barlang, majd Ady mozi néven működött. Ez volt az egyetlen föld alá helyezett nézőtérrel bíró mozi, melyet azért szerettek a nézők a háború idején, mert légiriadó esetén nem kellett megszakítani az előadást.

1945. február 3-án nyílt meg az Uránia, ahol a megnyitó műsor Rafail Gikov Oreli csata című mozgóképe volt. Három héttel később, február 24-én nyitotta meg kapuit a Corvin, itt is az Oreli csata c. szovjet filmmel.

Uránia moziForrás: Fortepan

Lencsó László 2001-es Budapesti moziregéje arról számol be, hogy az ötvenes években jelentősen megnőtt a mozik, pontosabban a vetítőhelyek száma. A legmagasabb fővárosi moziszámot, 371-et 1956-ban jelentették. A hatvanas évektől a világhírű magyar filmművészet már tömegeket vonzott a mozikba, melyek nehezen, de túlélték a televízió elterjedése okozta válságot is. Ez azonban nem tartott sokáig, a hetvenes évek végére a fővárosi mozik száma 71-re csökkent. Ennek ellensúlyozására szerveződött a Budapest Film égisze alatt az Art mozik hálózata.

A rendszerváltás végképp megváltoztatta a hazai mozistruktúrát. Először a kis, főként utánjátszó, veszteségesen üzemelő, külterületi mozik zártak be. Megszületett és uralkodóvá vált ugyanis a kereskedelmi, bevételorientált mozistruktúra.

Multiplexvilág épült

"Ezek a többtermes mozikombinátok ugyan kiemelt technikai színvonalú szórakozást nyújtanak: légkondicionált termekben, emelt nézőtéren, fotel kényelmességű ülőhelyekkel, hatalmas felületű vetítővászonnal, a legmodernebb kép- és hangtechnikával működnek. Szociológusok témája lehetne, miként változott a mozizás a bevásárlóközpontok iránytalan közönségét kiszolgáló időtöltéssé. A klasszikus mozi mindezzel vagy képtelen volt versenyezni, vagy a közönség megkérdezése nélkül, gazdasági haszonra hivatkozva alakítják át a mozikat bankká" - írta Lencsó László, aki szerint 2001-ben a fővárosi mozitérképen uralkodó multiplexek mellett már csak az Art-mozihálózat maradt életben. Az pedig bármennyire értékorientált is volt anno, feladatát csak komoly központi és pályázati támogatásokkal tudta ellátni. Ez persze a mai artmozikra is fokozottan igaz.

A mozi ágyba visz

Nem szeretne a plázamozik konkurenciája lenni, valami egészen újat és különlegeset kíván létrehozni a Gozsdu udvar megálmodója és alapítója, akinek legújabb projektje a Buda Entertainment & Gastro szórakoztató központ, melynek a II. és III. kerület határán, a Kolosy tér szomszédságában található Új Udvar ad majd otthont. A november 21-ei nyitás után látogatható lesz a 35 ágyas moziterem is, ahol fekve, párnák közt élvezhetjük majd a válogatott filmeket.

Fotó: Hámori Zsófia/Life.hu

A világon összesen négy ilyen létezik, Japánban, Indonéziában és Malajziában, Európában pedig egyedül Londonban található hasonló. A tervek szerint a mozi háromóránként sugároz majd, méghozzá tematikus váltakozással: napközben inkább könnyedebb, többek között családi filmek láthatók majd, este drámaibb, vagy éppen akciófilmek, míg éjjel a horroré lesz a főszerep. Úgy tudjuk, a kínálat népszerű, kultikus kasszasikerekből áll majd össze, de azért premierfilmek is lesznek.

És mi lesz ha...?
Mind a Bed Cinemáról szóló írások alatt kommentelők, mind pedig az új komplexumot bemutató sajtótájékoztatón részt vevők több tucat kérdést fogalmaztak meg a forradalmi ötlet kapcsán. Mi lesz, ha valaki elalszik? Vagy épp horkol, esetleg szexel a teremben? Hogyan takarítják majd az ágyakról a szerelem- és egyéb foltokat? Mennyibe fog kerülni egy menet?

A ötletgazdák elmondták, hogy terveik szerint 5-6000 forint lesz egy ágy, ami első hallásra kicsit soknak tűnhet, ezért tervben van, hogy némi rágcsálnivaló is jár majd a jegyhez. Arra is választ kaptunk, hogy minden előadás után tisztítani fogják a fekvőfelületeket, és a párnák is könnyen áthúzhatók, cserélhetők. Azt pedig, hogy valaki belealudna a vetítésbe, nem hiszik, mert igyekeznek majd olyan produkciókat választani, melyeken garantáltan nem lehet elszundítani.