Annyi titkot őrzött, hogy el kellett égetnie naplóit - Ma lenne 150 éves Thomas Mann

Thomas Mann könyvei a 20. századi német irodalom mérföldkövei, amelyek mély filozófiai, társadalmi és pszichológiai rétegeket tárnak fel. Bár Thomas Mann művei jól ismertek, az író személyes életéről és belső vívódásairól kevesebbet tud a nagyközönség. Most olyan érdekességeket mutatunk be, amelyek árnyalják a képet a nagy íróról.

Thomas Mann nehézségekkel terhelt élete

1875. június 6-án, a németországi Lübeckben született egy jómódú kereskedőcsaládban. Édesapja, id. Thomas Mann gabona-nagykereskedő volt, míg édesanyja, a félig brazil származású Julia da Silva-Bruhns háztartásbeli. Öt gyermekük született. Apja 16 éves korában rákbetegségben hunyt el, és végakarata szerint onnantól kezdve a Mann család a cég és a ház eladásából származó tetemes vagyon kamataiból élt. Thomas Mann fiatalon megszabadult az iskolai kötöttségektől, és már 21 évesen, havi apanázsával függetlenedve kezdett írói pályára lépni. 1901-ben jelent meg első nagy sikere, a Buddenbrook-ház, amely egy család hanyatlását mutatja be, és 1929-ben ezért a műért kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Ez a regény ma is az egyik legismertebb darabja Thomas Mann könyveinek, és a polgárság lélektani ábrázolásának klasszikusa. Az író életében apja halálát további családi tragédiák követték: Julia húga 1910-ben öngyilkosságot követett el, felesége pedig tuberkulózisban szenvedett, ami miatt sok időt töltött szanatóriumban. Az író maga is hosszú éveken át küzdött testi és lelki betegségekkel.

Az elégetett naplók – Thomas Mann múltjának árnyai

Az Amerikában élő író 1945-ben úgy döntött, megsemmisíti az 1933 előtti naplóit, mert attól tartott, hogy személyes titkai és belső vívódásai kikerülnek a nyilvánosság elé. Ezt a szorongását egy korábbi esemény is táplálta: a nácik elől menekülve, 1933 tavaszán elveszítette naplóit egy svájci vasútállomáson. Bár ezek később visszakerültek hozzá, akkor így írt velük kapcsolatban:

A kertjében rögtönzött máglyától csak az 1918–1921 közötti naplói menekültek meg, mert azok fontosak voltak a Doktor Faustus című regényéhez. Ez a könyv, Thomas Mann műveihez hasonlóan, mélyen tükrözi az író erkölcsi és társadalmi dilemmáit.

A Mario és a varázsló titka

Thomas Mann egyik legismertebb és egyben rendkívül jelentős novelláját, a Mario és a varázslót egy 1926-os olaszországi utazása ihlette. A történet egy olasz üdülővárosban játszódik, ahol a nyaralók egy különös, hipnotikus erejű előadás szemtanúi lesznek. Cipolla, a bűvész és hipnotizőr, műsora során fokozatosan kényszeríti rá akaratát a kiválasztott résztvevőkre, nevetségessé és kiszolgáltatottá téve őket. A feszültség egyre nő, és egy tragédia bontakozik ki, miközben a hatalom és manipuláció kérdései kerülnek előtérbe. Ez a történet a fasizmus lélektanát ábrázolja, és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztet, így Thomas Mann politikai állásfoglalását tükrözi.

Az író és művészetének szimbiózisa

Thomas Mann családja és személyes kapcsolatai is sokszor megjelentek műveiben. Apjától örökölte a polgári komolyságot, anyja brazil származása pedig a család kulturális sokszínűségét tükrözte. Felesége, Katia Pringsheim, aki maga is művelt és erős személyiség volt, hat gyermeket nevelt vele. Kapcsolatuk alapja a kölcsönös tisztelet és támogatás volt, amely lehetővé tette az író számára, hogy alkotói pályáját kiteljesítse. Katia nemcsak társa, hanem inspirációja is volt, aki megértéssel és türelemmel állt férje mellett még a legnehezebb időkben is. Életének számos nehézsége mély nyomott hagyott  Thomas Mann műveinek lapjain, amelyek így nemcsak irodalmi alkotások, hanem személyes vallomások is egyben. 

Thomas Mann 1955-ben, Zürichben hunyt el, de művei és gondolatai ma is élő tanúi annak a kornak, amelyben élt, és az emberi lélek mélységeinek, amelyeket feltárni törekedett.