Kevés színész van, akinek neve annyira összeforrt volna egy szereppel, mint a svéd színészé, akinek említése ma csak nagyon keveseknek cseng ismerősen. Björn Andrésen alakította Luchino Visconti Halál Velencében című filmjében Tadziót, a törékeny, angyali külsejű fiút. A szőke, kék szemű tinédzsert a bemutató után azonnal „a világ legszebb fiújának” kiáltották ki, és bár ezzel legendává vált, a cím mögött egy nehéz, sokszor fájdalmas életút húzódik meg.
Az olasz filmrendező, Luchino Visconti Európát járta, hogy megtalálja azt az arcot, aki megtestesíti Thomas Mann novellájának fiatal hősét. Amikor rátalált a 15 éves Björnre, nem volt kérdés, a fiú tökéletes. A film bemutatója után a rendező nyilvánosan nevezte őt a világ legszebb fiújának, ezzel pedig megpecsételte a kamasz egész életét.
Björn Andrésent a felfedezés pillanatától kezdve tárgyként kezelték. A rendező maga is bevallotta, hogy elsősorban a fiú külseje fogta meg, mivel ő felelt meg annak, a szinte földöntúli szépségnek, amit a szerephez keresett. Miután levetítették a filmet, senki sem a színészi tehetségét méltatta, csakis a külsejéről beszéltek. Az ekkor 15 éves Björnt a kíváncsi, vizslató tekintetek, a nyomasztó figyelem teljesen összezavarta. A színjátszás helyett vacsorákra és különböző társasági eseményekre járt, ahol a gazdag és befolyásos emberek kísérőjeként vett részt, mintha csak egy értékes karóra lenne. Úgy érezte, nem önmaga többé, csak egy szépség, akit a világ körbehordoz és bámul. Visconti ráadásul olyan szerződést íratott alá vele, amelyben kikötötte, három évig nem vállalhat újabb szerepet. Ezzel lehetetlenné tette számára, hogy gyerekszínészként megpróbáljon kitörni a világ legszebb fiúja szerepből.
Európán kívül sem fogadták másként, a 70-es évek elején Japánban például valóságos kultusz alakult ki körülötte. A szigetországi rajongók egy földre szállt angyalként kezelték. Poszterek, címlapok, rajongói klubok vették körül, még popdalokat is rögzítettek vele, sőt, manga- és animekaraktereket mintáztak róla. Az általa képviselt androgün, melankolikus szépség ugyanis tökéletesen beleillett a japán popkultúra akkori esztétikájába. A fiatal fiú számára azonban ez a bálványozás sem hozott igazi örömet, helyette még inkább elszakította őt a saját belső valóságától.
Björn Andrésen sosem ismerte az édesapját, gyerekkorát pedig megnehezítették anyja mentális problémái, amiből a nő végül az öngyilkosságba menekült. Ekkor a fiú csupán 10 éves volt. Testvérével együtt nagymamájához került, bentlakásos iskolába járt, de különös érzéke a művészetek iránt hamar megmutatkozott. Zenét tanult, mellette pedig apróbb szerepekben színészkedett is. Nagymamája biztatására vett részt Visconti meghallgatásán, ami végül teljesen megtörte őt.
A „világ legszebb fiúja” felnőttként sem találta a helyét. Küzdött depresszióval, alkoholizmussal, és óriási tragédiaként élte meg 9 hónapos kisfia elvesztését. Hiába volt tehetséges zenész, a világ mindig csak a Tadzióként látta őt. 1977-től kezdve játszott ugyan pár filmben és tévésorozatban, élete szerepét soha sem tudta közelíteni. Egyetlen nagy, nemzetközi sikerű produkcióban szerepelt, amit ráadásul Magyarországon forgattak. Ari Aster 2019-es filmjében, a Midsommarban kapott egy jelentős, mégis kis szerepet.
Ma, 70 évesen már egészen másként néz ki, mint amikor először a vászonra került. A szőke angyalból sovány, szakállas férfi lett, akinek felszántották arcát az évtizedek terhei. Egyszerű körülmények között él, távol a csillogástól. A maga köré teremtett csendet pedig csak a lányától született két unokája és a zene képes megtörni, amely még mindig része az életének.
2021-ben készült róla egy dokumentumfilm The Most Beautiful Boy in the World címmel, amely kendőzetlen őszinteséggel mutatja meg, mit okoz egy kamasz lelkében, ha idealizálják, majd magára hagyják. Björn Andrésen története komoly figyelmeztetés, hogy a szépség átok is lehet, amely egész életre szóló sebeket képes okozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.