21 millió éve létezik a csók: már az ősemberek is csókolóztak egy kutatás szerint

Egy új kutatás szerint a csókolózás már hozzávetőlegesen 21 millió éve az emberek életének részét képezi, vagyis valószínűleg már a neandervölgyiek is csókolóztak.

• Már az ősemberek is csókolóztak egy új kutatás szerint.
• Az élőlények közül számos állat is használja a száját csókszerűen, ezért egyértelmű meghatározás kell.
• Az emberek ősei és a neandervölgyiek egymással is csókolózhattak. 
• A mai csókolózás csak később alakult ki. 

Emberszabású elődeink és a neandervölgyiek is ismerték a csókot

Az Oxfordi Egyetem kutatója által vezetett csoport a csókolózás evolúcióját igyekezett rekonstruálni, amelyről az Evolution and Human Behavior folyóiratban számoltak be – számolt be a BBC. A tanulmány szerint a csók már több mint 21 millió évvel ezelőtt alakult ki, és valószínűleg az ember és a majmok közös őse is csókolózott egymással. A kutatók megalapozottnak gondolják, hogy már a neandervölgyiek is csókolózhattak, sőt az ember és a neandervölgyi ember akár egymással is gyakorolhatta ezt a gesztust – erre a szánkban található mikrobák hasonlóságai miatt következtetnek a kutatók. 

Az állatok is csókolóznak

Több állat is létezik a világon, amelyik érintkezik szájjal, azonban ezek nagy része nem érzelmi alapon történik. Sok állat a szájában vitt táplálékot adja át utódjának, de például egyes hangyák is végeznek csókszerű tevékenységet, nedveket cserélve ezáltal. A halak között is akad olyan, amikor két fajtárs ajka szorosan egymáséhoz kapcsolódik – ez a dominancia kifejezésére szolgál. A kutatók elkerülve a félreértéseket nagyon pontos definíciót alkottak a csókra: nem agresszív, irányított száj és száj közti érintkezés, amelynél van valamilyen ajak- vagy szájmozgás, de nincs ételátadás. Ezzel az egyértelmű meghatározással tudták összehasonlítani a különböző fajok viselkedését, és felállítani a csók történelmének evolúcióját.

Hogyan alakult ki a csókolózás?

A kutatók adatai azt sugallják, hogy a párválasztás során, a kiválasztási folyamat része lehetett eredetileg a csókolózás. Egy másik elmélet szerint viszont kezdetben az élelem átadására szolgált és csak fokozatosan társult hozzá érzelmi viszonyulás. A tanulmány rámutatott, hogy a mintegy 40 000 éve kihalt emberközeli rokonaink, a neandervölgyiek is csókolózhattak. Egy korábbi neandervölgyi DNS-vizsgálat pedig azt is kimutatta, hogy a mai emberek és a neandervölgyiek osztoznak egy bizonyos szájban élő baktériumfajon, ami azt jelenti, hogy akár több százezer évig „cserélhették a nyálukat”.

Ezek is érdekelhetnek a csókolózással kapcsolatban: