Rózsaszín jövő - rokokó pompa

A szó szerint is csillogó show méltó megnyitója volt a divatszakemberek seregszemléjének. Harald Glööckler divattervező péntek este mutatta be új kollekcióját az Ermelerhausban. Az amúgy is pompás Ermelerhaus a megszokottnál is jobban ragyogott, rokokó szalonjai tökéletes helyszínűl szolgáltak a showhoz.

A Pompöös Iconic Couture Show-n főként extravagáns modelleket láthattunk, amelyek a 2024-es trend irányvonalát mutatták be, és mint Haute Couture természetesen nem a hordhatóságra helyezték a hangsúlyt.

Az utóbbi időben néhány divatbemutatón előfordult, hogy a frizura és a smink nem kapott külön jelentőséget, nem képezte az összhatás részét egy-egy show során. A Pompöös Iconic bemutató nem idesorolható, a kollekciót erősítő különleges, olykor meghökkentő sminkeket, extrém frizura költeményeket láthattunk amelyek mind, mind érthetőbbé teszik a néző számára a tervező koncepcióját.

A dizájner azért néhány hordható, elegáns darabot is becsempészett a bemutatott kollekcióba.

Az esemény sok prominens személyt is felvonultatott, a kifutón láthattuk az amerikai divatikont, Amanda Lepore-t is, a nézők között pedig Kai Wegnert, Berlin polgármesterét is üdvözölhettük.

Nem tudni, hogy a tervező a helyszínt választotta öltözékeinek bemutatására, vagy a rokokó palota inspirálta alkotásra, mindenesetre a gazdag, sűrű anyaghasználat, a pompás bálokat idéző estélyik, a szinte rizsporos hajköltemények tökéletesen összhangban voltak a rokokó korszellemével. Megidézve a mára már kissé fényét vesztett arisztokrata világ fénykorát. 

A helyszín: az Ermerelhaus, ahol a falakon nyomott hagyott az idő

A Große Straße 11. szám alatt található házat (Breite Straße neve a 17. századig) több mint 450 éve említik először.

1711 – Johann Friedrich Hübner (1812–1878) 12 tallérért megfestette „a Blavang-darabot" freskókkal a ház elejére. . 1724-ig Számos művész lakott ott például Thomas Huber festő, aki 1756-ban elkészítette a mennyezeti festményt a Sanssouci teaházában.

1760-62 között – Peter Friedrich Damm, Nagy Frigyes hadi és katonai szállítója a házat rokokó palotává alakította át. A lépcsőház mennyezetére a „PFD” betűkből alkotott monogramját, valamint az „1761” évszámot festik. 1762-ben Carl Friedrich Fechhelm díszítő- és freskófestő megtervezte a nagytermet (a restaurátorok csak 1932-ben fedezték fel a „Fenchhelm 1762 festette” feliratot). Ugyanebben az évben a Johann Michael Hirn szobrász által faragott fából készült korlátot eltávolítják, és helyére a máig fennmaradt , finoman kovácsolt rokokó rácsot helyezik.

1824 – Ferdinand Wilhelm Ermeler lett az új tulajdonosa a később róla elnevezett épületnek. A vállalkozó az épületet a régi Berlin szellemi és kulturális központjává emelte.

1893 – A Breite Straße 11. szám alatt található „Ermeler Haus”-t a „polgári építészet emlékműveként” tartják nyilván a berlini építészeti és művészeti emlékek nyilvántartásában. . 1913 – Berlin városa megvásárolta a ma „Ermeler Haus” néven ismert épületet.

1928 – Curt Agthe (1862–1943) tereptervező megkezdte az első emelet művészien díszített belső tereinek helyreállítását. Kollégája, Carl Langhammer 1931-ben fejezte be a helyreállítást.

1932 – Dr. Heinrich Sahm , Berlin főpolgármestere a Märkisches Múzeum részeként a nyilvánosság számára látogathatóvá tette az Ermeler Haus-t. . 1953 – A berlini városi tanács megbízást adott az Ermeler Haus kiterjedt restaurálására. Ez a helyreállítási munka az 1960-as évek elejéig tartott és megközelítőleg egymillió NDK-márkába került.

1966 – Lebontják a nemrégiben felújított „Ermeler Haus” emlékművet a Breite Straße 11. szám alatt, ami ellen nemzetközileg is heves tiltakozás volt. A műemlékvédők nem tudták megakadályozni, de részletes felmérést készítettek az épületről, valamint a műemléki berendezés bővítéséről és tároló részeiről.

1969 – Feltámadt a romokból: az Ermeler Haus újranyitása.

A korábban elraktározott történelmi épületelemeket (mint az ajtók, lépcsőkorlátok, kerubok, mennyezetfestmények és cserépkályhák) visszahelyezik az újonnan emelt épületbe. Az Ermeler Haus a Bel Étage emeleten található borétteremmel, a földszinten található kávézóval és az alagsorban található kocsmával a következő években az NDK egyik legjobb éttermeként szerezte meg hírnevét.

1997 – A ma „Ermelerhaus” nevű épületet felújítják, modernizálják, és megnyílik az art'otel Berlin Mitte.

Átalakítás rokokó-palotává

Az Ermelerhaus a 18. és 19. századi polgári élőkultúra emlékműve, ugyanakkor a 20. századi városfejlesztésének és műemlékmegőrzésének tanúja. Mai formájában, 1760 körül újjáépítették, az Ermeler Haus már a berlini építészeti és művészeti műemlékek 1893-ban kiadott listáján is egyedülálló "polgári építészeti emlékműként" szerepelt. A „Triumph Mile” néven ismert Breite Straße és a berlini palota közvetlen közelében található. Az Ermeler Haus különösen híres rokokó stílusú szalonjairól. Több mint 125 évvel ezelőtt a pompásan berendezett szobák a 18. században „a gazdag polgári háztartás legjobb példájaként ” vívták ki az Ermeler Haus hírnevét. Három tulajdonos és családjuk alakította ki a házat és tette méltóvá hírnevére. Peter Fridrich Damm túl akart haladni az arisztokraták fényűző életmódján. Például nagy fal- és mennyezetfestményekkel díszítette az első emelet tekintélyes termeit csillogó arany rokokó termekkel. Az Ermeler Haus 1762-es befejezése után Alt-Kölln legrangosabb utcájában az egyik legnagyszerűbb háznak számított . Peter Friedrich Damm halála után Johann Heinrich Neumann dohánygyártó vette át a házat és az ingatlant. Neumann az épületet egyszerű, de gazdagon díszített kora klasszicista homlokzatával ajándékozta meg. A tetőn felállította a két horganyból öntött figurát, amelyek Merkúrt – a kereskedelem szimbólumát – és Justitiát – a polgári jog szimbólumát – jelképezik.