Tízből egy gyerek beszélgetett már szexről idegennel az interneten - Ijesztőek az adatok

UNICEF internet zaklatás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A gyerekek kétszer annyi időt töltenek az internet előtt, mint azt szüleik hiszik, akik nem tekintik komoly problémának az online zaklatást. A fiatalok jelentős többsége találkozott már tiltott tartalmakkal, kapott szexuális jellegű felhívást felnőttektől, adott ki magáról túl személyes információt és tart kapcsolatot vadidegen online "barátokkal".

Az internet hasznos eszköze a tanulásnak, az információszerzésnek, a játéknak, a társas kapcsolatoknak, de a veszélyei felett sem szabad szemet hunyni. Becslések szerint a gyermekbántalmazásról készült képfelvételek száma az interneten több millióra tehető, a felvételeken látható gyerekek száma pedig több tízezer. Sok kép több mint 20-30 éve készült videókból származik, amelyet azóta digitalizáltak. Ha egy kép felkerül a netre, az onnantól önálló életre kel. Képes átlépni minden határt és időkorlátot. Kitörölhetetlenek...

Thinkstock
Thinkstock

A szülők nem tudják követni a gyereküket

A szülők sok esetben el vannak maradva a technológia terén, így nem tudnak segítséget/támpontot adni a gyerekeknek. Az internet határtalanságát kihasználják a bűnözők, hisz leginkább onnan tevékenykednek, ahol a törvénykezések kevésbé hatékonyak és erősek. Épp ezért lenne szükség globális összefogásra - hívja fel a figyelmet az UNICEF innocenti kutatóközpontjának legújabb tanulmánya.

"Ahhoz, hogy megfelelő és hatékony lépéseket tehessünk a gyerekek védelmének érdekében, a mi esetünkben pontosabb magyar adatokra, a hazai körülményeket, veszélyeket a jelenleginél jobban feltáró országos reprezentatív vizsgálatra lenne szükség, egyelőre azonban csak fővárosi adatokkal rendelkezünk" - vallja az Országos Kriminológiai Intézet.

Az ártalmatlannak tűnő weboldalak is rejthetnek veszélyeket

A mostani, nemzetközi tanulmány kimondja, hogy a gyerekek a világ minden táján hasonló módon és hasonló célokra használják az internetet, ez alatt különösen a közösségi oldalak használata értendő. Fő cél az ismerekedés és a kapcsolattartás. Ezen folyamatok közben az UNICEF tanulmánya az online erőszak három különböző formáját vizsgálta: a szexuális visszaéléseket, az ezeket rögzítő felvételeket, valamint a virtuális bántalmazást (cyberbullying).

Thinkstock
Thinkstock

Nehéz megbecsülni globálisan azoknak a honlapoknak a számát, amelyek gyermekbántalmazást ábrázoló képeket tartalmaznak. Az Internetfigyelő Alapítvány (IWF) 2010-ben több mint 16 700 szexuális gyermekbántalmazási esetet leplezett le, amelyekkel szemben intézkedéseket is tett, 2006-ban pedig körülbelül 10 600 egyedi weboldalhoz vagy honlaphoz tartozó URL-címet azonosított. És mindez nem csak külföldön jelent probémát: a hazai kutatások azt mutatják, hogy minden második 16 éves találkozott már online pornográf tartalmakkal akaratlanul, és a megkérdezettek közül 10-ből egy mondta, hogy az interneten megismert idegen személy szexuális tartalmú beszélgetést is kezdeményezett. Minden harmadik tizenéves pedig elküldte már fényképét vagy videóját online megismert idegennek.

A gyermek védelmét azonban nehezíti, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre információ azoknak az egyéneknek a számát illetően, akik az interneten környékezik meg a gyerekeket. Ez a tevékenység sok országban nem minősül bűncselekménynek - köztük nálunk sem -, ezért nem is vezetnek róla nyilvántartást. A rendelkezésre álló, főleg az iparosodott országokban készült tanulmányokból kiderül, hogy a szexuális gyermekbántalmazás online elkövetői tipikusan jól képzett, munkahellyel rendelkező, főleg európai és észak-amerikai, különböző korú férfiak.

Tipp! Sztárok tiniként a címlapon. Kattints a galériáért!



Itthon gyakoribb a kortársak közötti zaklatás

Az Országos Kriminológiai Intézet és az ESZTER Alapítvány 15 éves fővárosi középiskolások körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a gyermekek körében nem jellemző az idősebbek által kezdeményezett, szexuális kizsákmányolás vagy visszaélés céljából történő online ismerkedés (azaz a becserkészés, a "grooming" jelensége). A kamaszok nagy része ugyan használja az internetet ismerkedésre, és nem ritka, hogy ezt "offline" szexuális kapcsolat is követi. Ez azonban főként kortársak közötti, valamint kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolat, tehát nem a fiatal hiszékenységét kihasználó szexuális visszaélés.
Ugyanakkor a kortársak közötti online bántalmazás különböző formái (online bullying vagy cyberbullying) sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint amilyen hangsúlyt ez a bántalmazás a médiában kap. Ezen a területen a rejtettség valószínűleg sokkal nagyobb is, mint a szexuális visszaéléseknél. A budapesti kutatás adataival egybehangzóak más vizsgálatok eredményei is, így például az Európai Unió 25 országában 2010-ben végzett EU Kids Online kutatás magyar és nemzetközi adatai.

Thinkstock
Thinkstock

Sok esetre nem derül fény

A világon a gyerekek mindenhol arról számoltak be, hogy az életükben komoly probléma az internetes zaklatás, a felnőttek viszont nem érzik ennek súlyosságát. Az online zaklatásoknak ráadásul csak elenyésző hányada realizálódik a való életben. A nagy gond azonban nem is utóbbiból adódik, hanem abból, hogy mik történnek az online térben a zaklatás során. Ide tartozik a személyes és intim adatok/képek megszerzése és az azzal való visszaélés, valamint az online zaklatás egyéb formái, például a lejáratás.

Az UNICEF amerikai kutatása szerint azok a gyerekek, akik az iskolában erőszakoskodnak másokkal, valószínűleg maguk is elektronikus zaklatás áldozatai. Az internetes zaklatás elkövetői legtöbbször más gyerekek és fiatalok. A zaklató anonimitása ijesztőbb lehet a gyerekek számára, fokozhatja a védtelenség érzését, így komolyabb sérüléseket okozhat. Míg egy iskolai zaklatás hazatérve megszűnik, addig az internet miatt az áldozat otthon is áldozat marad. A netes zaklatás nagy nyilvánosság előtt zajlik, még több tanú látszólagos beleegyezésével, mint az offline zaklatás során.

Napi 2,5 óra az internet előtt

Európában az internet-hozzáféréssel rendelkező 9-16 éves gyerekek naponta 1-5 órát neteznek, Magyarországon ez az arány napi 2,5 óra - pontosan 156 perc. A kutatóközpont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekek átlagosan havi 1,5 napot (39 órát) töltenek online, kétszer annyit, amennyit a szüleik gondolnak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hazai kutatásából kiderült: a 13 és 17 év közötti fiatalok szinte mindegyike az otthonában is hozzáfér az internethez, van mobiltelefonja, közel a fele pedig okostelefonnal rendelkezik. A tendencia ráadásul egyre inkább az okostelefon felé fordul, amit jól bizonyít, hogy Japánban a fiatalok többsége (60%) mobilinternettel csatlakozik a világhálóhoz. Az okostelefonok elterjedése pedig behatárolja a szülők ellenőrzői és szabályozói lehetőségeit, így nő a gyermekekre leselkedő veszélyek száma.

Forrás: UNICEF

Átalakítunk! Teljesen kivirult a szingli lány. Kattints a galériáért!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.