Itthon is találni illegális gyermekmunkást - 220 millió kiskorút foglalkoztatnak világszerte

Milliók esnek áldozatául a tevékenységnek

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden, 12 évnél nem idősebb fiatalt gyermekmunkásként tart számon a fejlődő országok esetében. A fejlett országokban valamivel kitolódik ez a korhatár: 13-14 év alatt van szó a kizsákmányoló, illegális foglalkoztatásról, bár a 18 év alatti fiatalok esetében is létezik egy kategória, ami gyermekmunkaként említhető, mégpedig a heti 14 órát meghaladó munkaidő.

A gyermekmunka nemcsak a korhatár miatt tekinthető problémának, vagy azért, mert a korábban beígért minimális összegű órabér helyett semmit sem kapnak munkájukért cserébe, hanem azért is szembeszállnak a tevékenységgel a legnagyobb szervezetek az országokkal összefogásban, mert jellemzően az egészségükre veszélyes, vagy épp magas halálozási kockázatú feladatokat látnak el. Emellett a legfőbb jellemző vonás, hogy a tűréshatárukat, koruknak megfelelő fizikai teljesítőképességüket meghaladó teljesítményt várnak el tőlük. Mindemellett a szakemberek szerint a gyermekkorban illegálisan végzett munka - az alapszintű oktatás elmaradása mellett - munkaerő-piaci szempontok miatt is káros.

A világon jelenleg megközelítőleg 220 millió gyermek esik a tevékenység áldozatául, akik között nagyjából 115 millióan végeznek veszélyes munkát - ebből közel 50 millió gyermek Ázsiában, 40 millió pedig Afrikában, a Szaharától délre kockáztatja minden nap az életét.

Gyermekek a földeken és a gyártósorok mellett

A gyermekek legnagyobb része mezőgazdasági munkát végez, bár Indiában vagy épp Kínában különböző nagyvállalatok gyártósorai mellett is találni fiatalkorú munkavállalókat. A lelkiismeretlen munkaadók a gyerekek kicsi és hajlékony testalkatából fakadóan gyakran alkalmaznak ilyen munkaerőt például illegális, kézi munkával történő aranybányászathoz: a szűk bányajáratokba küldik le őket, ahol nagy az esély a halálos balesetekre, ráadásul itt egészségkárosodást okozó higany segítségével kell kiválasztaniuk a kibányászott ércből az aranyat.

Az ENSZ szervezete szerint az ellátott feladatok széles skálán mozognak: a bányászati munkáktól, fémfeldolgozástól kezdve a virágtermesztésen, mezőgazdasági munkákon keresztül a cipő- vagy műszakicikk-gyártásig terjedhet. Mindemellett a gyermekprostitúció vagy a drogkereskedelemben végzett feladatok is ide sorolhatók, melyek felszámolása a legsürgetőbb feladat.

Nagy cégek is áldozatul esnek

A legfrissebb hírek szerint legutóbb a világ egyik legnagyobb elektronikai gyártójának, a Foxconnak az üzemeiben - ahol többek között iPhone-okat és iPadeket szerelnek össze - találtak dolgozó gyerekeket: az alkalmazottak 5 százalékát tehetik ki a 12 és 14 év közötti gyermekmunkások. A cég vezetői a munkafelvételkor egyszerűen nem ellenőrzik az életkort, így a rászoruló fiatalok gond nélkül alkalmazásba kerülhetnek. Nekik csak akkor nem kell dolgozniuk, ha állami ellenőrzés van a gyártósoron: arra az időre a vezetők nem osztják be őket...

Ám más világcégek is gyanúba keveredtek a gyermekkorúak foglalkoztatását illetően. Tavaly például a Phillip Morris dohánygyártó céggel kapcsolatban említette meg a Human Rights Watch jelentése, hogy bár a beszállítóinál vannak gyermekmunkát tiltó rendelkezések, azokat olykor megszegik. A problémát az jelentette, hogy a kazahsztáni ültetvényeken, ahonnan a cég is beszerzi a dohányt, embertelen körülmények között, gyakran fizetés nélkül dolgoztatják a gyermekeket. A világcég köszönettel élt a szervezet felmérését illetően, és kifejezte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő, hiszen ők is ellenzik a gyermekmunkát.

Néhány más cég azonban egészen a bojkottig ment el a küzdelemben. Közel 60 nagy divatmárka - köztük a Burberry, a H&M, a Levi's, a Puma és az Adidas - az üzbég gyapot bojkottja érdekében állt össze, mivel a volt szovjet tagállam az iskolapadból viszi ki különböző módszerekkel a gyerekeket a gyapottermő földekre, hogy a tanulás helyett a betakarítás erőt próbáló munkáját lássák el.