Szex nélkül élünk a terhességeim óta

A párommal gimnázium óta ismerjük egymást. Hamar összejöttünk, a testiség is kezdettől fogva jelen volt, bár szigorúan csak a petting szintjéig. Aztán többször szétváltak útjaink (én szakítottam, majd kértem magam vissza), mígnem az egyetem végén ismét egymásra találtunk, immár végleg. A külön töltött időben én "kalandoztam", neki nem volt más lánnyal kapcsolata, bár volt, akinek ő tetszett és próbálkozott is az akkor szingli párommal. De ő rám várt, azt mondta, hogy anno rögtön tudta, hogy én vagyok számára az igazi. Sokáig együtt éltünk, majd összeházasodtunk. Szépen éltünk, volt munka, amit szerettünk, kicsi, de saját lakás, boldogok voltunk, a szex is remek volt. Sok gyermeket szeretett volna, míg én kettőt terveztem, ráhagytuk, majd alakul.

Több vetélés után az első kihordott terhességet végiggörcsölgettem, sok panaszom volt, féltünk az újabb vetéléstől, emiatt szex nem volt a terhesség alatt. Na de utána sem kezdeményezett többet. Ha én közeledtem, elfogadta, ennyi. Én nem hagytam el magam, csinos voltam, vagyok most is, ez nem lehetett akadály. Kérdeztem szépen, aztán persze kiakadtam, sírdogáltam sokat, de nem tudott/akart magyarázatot adni. Nem tudja, miért van így, tudja, hogy nem jó így nekem, de egyszerűen így van és kész, nincs késztetése - ennyi választ kaptam.

Hogy hogyan lett mégis három gyermekük és azóta miért nem mer kezdeményezni sem a Bezzeganya blog anyukája, azt ITT elolvashatod.