Szumóbajnok a mellemen - a facér pasi naplójából

Nézzük inkább, hogyan lehet negyven felett újra elstartolni. Ami mindjárt feltűnik, hogy amíg a korábbi futamokban az első csapások, szökellések könnyen mentek, most az eleje is brutál húzós. Azért is, persze, mert rendre bevillant, hogy voltaképpen a hátunk közepére sem kívántuk az újabb derbit. Ami persze önbecsapás meg szimpla lustaság. Vagyis azt kell betáplálni az agyközpontba: nyugi, ez most olyan, hogy később lehet könnyebb, amikor már lement pár kilométer. Figyelj, hiába van már mögötted ennyi meg ennyi, szinte olyan vagy most, mint egy új verda, bejáratós. Az tök jó, nem?

Oké, mókásabb, amikor a győzelem a cél, nem a túlélés. De ha adhatok egy tanácsot: aki túlél, az végül még nyerhet is. Nem a múltjához képest, az delete, hanem a jövőt illetően. Hogy ez egy nagy kövér közhely? Nana! Akik menet közben hullanak ki, sokszor pont azzal cseszik el, hogy összekeverik az idősíkokat. Végül azt sem tudják, merre van az előre, összeakad a láb, pofával előre, durr. Ez viszont olyan rekortán, amit ha lefejelsz, akkor a zárt osztály is bejátszhat. Az a fasza: gagyi hálóingben színes bogyókat eszegetni. Túlzás? Áh. Még csak nem is olyan rossz deal. Mert ott van még a proszektúra is, mint lehetőség.

Bár nem tudom, adhatok-e egyáltalán akár egyet is. Mert lehet, hogy egyesek szerint már rég nem a pályán, hanem máshol lenne a helyem. Csak nem merik megmondani. Mondjuk, milyen arc az olyan? Persze én nem gondolom, hogy engem is színes bogyókkal kéne megküldeni, még akkor sem, ha bizonyos helyzetekben az mindenkinek egyszerűbb lenne. Éppen azért tépem a számat, hogy akit lehet, azt rádumáljam: ha nemcsak túlélni akarsz ebben a spuriban, de győzni is, akkor erőltesd a bonyolultabb megoldásokat. Maradj eszednél, nézz előre.

Na, igen, nagy kérdés, hol a határ, ahonnan még rálátni saját hülyeségeinkre, ahol még korrigálhatunk. Más dilijét könnyebb észrevenni. Meg nem mondom, hogy van ez önmagunkkal. Valahogy érezni kell. Hozzám is közeledett már párszor a talaj, de aztán mégse. Tényleg segít, ha dafke, csak azért is, kizárólag előre nézel. Konkrétabban: ne csak a napi rutin vigyen, találj új feladatot a következő órára, napra, majd holnaputánra, még előrébb. Nem könnyű, ja, de volt, aki drogról, piáról is lejött így. Vadiúj szinglit is lehozhat a görcseiről.

A szabadság persze eleinte dögnehéz. Nekem például, amikor rám tört a fene nagy szabadság, gyakran jutott eszembe a bolgár Kalojan Mahljanov.

A jóképűsége miatt - esetében nagyon is ízlés dolga - Beckhamnek becézett szumós volt az első európai, aki elérte a sportágában komoly cuccnak számító ózeki rangot. És a hetedik külföldi, aki éppen akkoriban nyerte meg a japán Császár-kupát. A faszi eleinte egyszerre volt inspiráló és nyomasztó. A mindent legyőző akarat lényegében a szabadság szimbóluma. Néha viszont úgy éreztem, ott ül a mellemen, kétszázkét centi magasságával, százötvenöt kilójával, ágyékkötőben. Ami azért, uh.

Vagyis az én prompt feladatom az volt, hogy kimásszak Kalojan Mahljanov segge alól. Hogy elhiggyem, értékelni fogja, aztán terelget majd, segít az erejével, mint egy lúdanyó.

Figyelj, sose félj a szabadságtól!

Tippünk: Randizz az interneten!