Csecsemők rács mögött - Mi lesz a börtönviselt gyermekekkel?

A kevésbé rossz megoldás

Pillanatnyilag kevés friss kutatási adat van arra vonatkozóan, mennyiben befolyásolja a gyermekek személyiségét, ha édesanyjuk a börtönben hozta világra őket és meghatározó első évüket ugyan édesanyjuk mellett, de mégis zárt intézményben élték. Azt azonban korábbi kutatások alátámasztják, hogy a börtönben élő kisbabák szellemi és testi fejlődése elmarad a normál körülmények között élő társaikétól.

Az eredmény persze nem meglepő, de a két rossz közül talán még mindig ez a humánusabb megoldás, hiszen az anyától való drasztikus elszakítás hosszú távon sokkal nagyobb sérüléseket, károkat okozhat a gyermekeknek, bár az így keletkező szociális és érzelmi problémák nem igazán mérhetők fel követéses vizsgálatok hiányában. Az viszont elmondható, hogy a korai kötődés hiányában későbbi társas kapcsolataik kialakításában mindenképpen hátránnyal indulnak.

Beteges, lelkileg sérült gyerekek

Általánosan elmondható, hogy valószínűleg az anya eleve stresszesebb lelki állapota miatt a börtönben született babák között sok a koraszülött. Sok újszülött - 20 százalékkal több, mint normál körülmények között - a 37. hét előtt látja meg a napvilágot. A kutatások nem tudják egyértelműen megerősíteni, hogy pusztán a börtönben való kihordás, illetve szülés ténye okozza-e a koraszülést, vagy az anya életvitele - olyan káros szenvedélyeivel együtt, mint a dohányzás, az alkohol-, illetve drogfogyasztás - idézi elő a koraszülést.

Az újszülöttnek alkotmányos joga élete első időszakában a lehető legjobb ellátást kapnia, melyet természetesen édesanyja adhat meg neki. A korai kötődés kialakításához szükséges anyai közelség a későbbi emberi kapcsolatok, párkapcsolatok alapja, így elengedhetetlen, hogy a csecsemő részesüljön belőle. Ezentúl a korai anya-gyermek kapcsolat nagyon fontos alapköve a szoptatás, amely számos élettani előnyén túl segíti az intimitás, az érzelmi stabilitás kialakulását. Kutatások szerint viszont kevés börtönben szült édesanya él hosszan a szoptatás lehetőségével, így a börtönben cseperedő babák később általában betegesebbek lesznek, immunrendszerük kevésbé ellenálló és hajlamosabbak az allergiára.

Gyakran problémát okoz a börtönben élő csecsemőkkel kapcsolatban a nem megfelelő szakmai ellátás is, így gyakoriak köztük a fertőzések, betegségek. A börtönben növekvő gyermekek környezete semmiképpen sem mondható ideálisnak, hiszen édesanyjuk a bezártságtól sokszor feszült, állandó szorongások gyötrik, s így nem tud biztonságos lelki hátteret biztosítani babájának. A környezet ingerszegény, gyakran zajos, mely nem teszi lehetővé a pici babák számára oly fontos intimitást.

Rácsok a rácsok között

Egy 1998-ban készült kutatás szerint a "börtönbabák" kognitív és motoros fejlődése is lassabb a családi környezetben nevelkedő kortársaikénál. Ennek oka, hogy amikor a baba elindulna felfedezni a világot, rengeteg korlátba ütközik - hiszen egy börtönről nehéz lenne azt mondani, hogy "gyerekbiztos"-, mozgástere szűk, ideje nagy részét babakocsiban vagy járókában tölti, sok az akadály, a tiltás. Így érdeklődése is könnyen beszűkülhet, érdektelenné válik, melynek következményeként fejlődése lelassul. Ám abban a pillanatban, hogy a gyermek kikerül a börtönkörnyezetből, fejlődése rohamosan felgyorsul.

A hosszú távú pszichológiai hatásoknál számolni kell azzal a ténnyel, hogy a "börtönbabák" azt gondolhatják, a börtönvilág a normális - hiszen ezzel találkoznak életükben először -, ellentétben a valós világgal, így társadalmi beilleszkedésük még nehezebbé válhat. Nehéz megítélni, hogy ebben a nagyon különleges helyzetben melyik a jó megoldás, a két rossz közül melyik választás a kevésbé káros a gyerekre és hosszú távon a társadalomra nézve. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is több törekvés és próbálkozás van olyan intézményi rendszer kialakítására, amely ezt a valóban lehetetlen helyzetet a lehető legelfogadhatóbbá tehetné mind a gyermekek, mind a társadalom számára - remélhetőleg minél előbb.