családalapítás nevelés egyke
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Volt idő, amikor az egyetlen gyermek szinte ritkaságszámba ment, és rossz szemmel néztek arra a családra, ahol nem neveltek két vagy több csemetét. Napjainkban azonban átalakult ez a szemlélet. Anyagi megfontolásból vagy a karrierépítés célját szem előtt tartva mind több családban található egyke - és a vele kapcsolatos nevelési problémák fokozottan jelentkezhetnek.

Tipp! Amikor sír a rajz - Szexuálisan bántalmazott gyerekek rajzai. Kattints a galériáért!


"Hány gyereket szeretnétek?"

Gyakran teszik fel ezt a kérdést fiatal házasoknak, tartósan együtt élő pároknak, amikor a jövőjük kerül szóba társaságban vagy a családon belül. Egy, a közelmúltban végzett nemzetközi felmérés szerint az érdeklődés nyomán a fiatalok többsége azt válaszolja, hogy a két- vagy háromgyermekes családmodellt tartja ideálisnak. A legtöbbször azonban hozzáteszik: ők azért nem valószínű, hogy követni fogják...
Így növekszik az egygyermekes családok száma Európa szinte minden országában. A jelenség a leggyakrabban gazdasági, szakmai előmeneteli vagy a párkapcsolat megromlására vezethető vissza. A nagycsalád eszményének megszűnte után azonban tanácsos jobban ügyelni a kisebb (egy-gyermekes) családokban jelentkező, sajátos problémák megoldására, már a csemete egészen kicsi korától fogva.

Thinkstock
Thinkstock

A "kiskirály" gyermek

Túlságosan elkényeztetett, a széltől is óvott, szeszélyes, egoista - ilyen jelzőket aggatnak gyakran a "kiskirály" típusú gyermekekre, akik így sajátos helyet foglalnak el a családban. Tudjuk jól: ami ritka kincs és drága számunkra, arra nagy figyelmet fordítunk - így van ez az egyetlen gyermek esetében is. A kicsi születése felforgatja az egész család életét, felborítja életritmusát és megbontja szokásrendszerét. Az első években a szülőknek teljes mértékben alkalmazkodniuk kell a jelenlétéhez, és később is tőle függ szinte minden lépésük - különösen, ha egyke lesz a gyermek. A csemete kicsi korától a családi élet középpontjába kerül. Ő pedig mindezt lassan tudatosítja magában, és megtanulja, hogyan használja ki monopolhelyzetét.

Szocializálódás

Az egyke gyermeknek, ahogy nő, mind több szüksége van arra, hogy korabeli társaival találkozzék, a családon kívül is közösség vegye körül. Hiszen meg kell tanulnia: nemcsak a családi burok védelme alatt, hanem társadalomban is él. Az óvoda és az iskola a szocializálódás első színterei. Itt fedezi fel a kisgyermek, hogyan kell másokhoz alkalmazkodnia, vagy milyen az, ha nem egyedül áll a felnőttek figyelmének középpontjában, és be kell tartania a közösségi élet bizonyos szabályait.

Átalakítunk! Merész külsővel és vidám színekben hódít Anett. Kattints a galériáért!


Az említett szocializálódás szempontjából fontos még, hogy az egy gyermeket nevelő családok kitágítsák a családi közösség kereteit. A szülők jól teszik, ha csemetéjükkel együtt rendszeresen eljárnak otthonról barátokhoz, rokonokhoz, és gyakran hívnak vendégeket, játszópajtásokat is a házhoz. Így a gyermek sokkal jobban beilleszkedik majd a családon kívüli világba, hamar megtanulja, hogy mások is támasztanak vele szemben igényeket - és legfőképpen megismeri a társaságot. Hasznos tapasztalatokat szerezhet a tekintetben is, hogyan kezeljen, illetve oldjon meg kisebb konfliktusokat a pajtásaival együtt, és így elkerülhetetlenül megbarátkozzék a közösségi élettel.

Thinkstock
Thinkstock

Az egyetlen gyermek eltérhet a többitől

Felnőttek közt felnőve az egyke gyakran olyan magatartásformákat tesz magáévá, melyek miatt érettebbnek tűnik azonos korú társainál. Ő általában korán olvas szépirodalmat vagy az iskolai tananyagon kívüli, más műveket, és rendszerint kiválóan tanul. Mindez főként azzal magyarázható, hogy a szülőknek több idejük jut az átlagosnál többet, személyre szólóan foglalkozni vele, mint több testvér esetében. Igyekeznek mindig gyermekük rendelkezésére állni tanácsaikkal, javaslataikkal a művelődés, de a szabadidő hasznos eltöltése terén is.

Ne érezze megfigyelve magát

Vigyázni kell azonban arra, hogy a túlzott védelem és felügyelet következtében a gyermek ne veszítse el önállóságát, és ami még rosszabb, önbizalmát. A gyermeknek nem szabad úgy éreznie, mintha mindenütt egy webkamerával figyelnék - azaz nem lehet sehol, semmikor önmaga. Így a túlzott érzelmi és intellektuális felügyelet következményeit nem szabad alábecsülni. Emellett a szülő túlzott elvárásai is hatalmas nyomásként nehezedhetnek a csemetére, aki emiatt gyakran a saját útját választja a számára kijelölt helyett. Azzal az érzéssel persze, hogy becsapja, "megcsalja" őket, nem sokat jut előre... Ezért mindenképp a szülő feladata, hogy ezeket a kedvezőtlen helyzeteket, érzelmi konfliktusokat megelőzze.

Forrás: Patika magazin / Bebikkicsikesnagyok.hu

Tipp! Rakj fánkot a füledbe! Vicces kiegészítők. Kattints a galériáért!



Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.