Kenyér 20 forint, egy liter benzin 49 forint - Ennyibe került az élet 20 éve

vásárlás támogatás árak rendszerváltás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
1991. október 25-én a korábbi 36 forintos benzinárat 62-re emelték, ezért három napig taxisblokád gátolta Budapest, valamint később az ország közlekedését is. Éppen 20 évvel ezelőtt, 1992-ben mérték 49 forintos áron a benzint, ma pedig már akkor sem lepődünk meg, ha épp egy nullával többet, vagyis 490 forintot kérnek el egy literért. A régi időket jólesik felemlegetni, de vajon valóban jobb volt az élet itthon 20 éve?

Thinkstock
Thinkstock


Tizedakkora árak, tizedakkora fizetés mellett

Jó újra és újra felemlegetni azokat az időket, amikor még minden fillérekbe került, nem mindegy azonban, hogy mihez viszonyítjuk ezeket az árakat. Az előbb említett benzinárakkor 1991-et írtunk, azt az évet, amikor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 12 948 forint volt. Ez a szám 2012 februárjában 140 000 forint. Persze már akkoriban sem lehetett mindenki olyan szerencsés, hogy átlag körüli összeget vihetett haza: '91-ben a minimálbér 5800, a nyugdíj pedig 5600 forint volt egy hónapra.

Ekkor 4 millió 880 ezer volt a foglalkoztatottak száma, mellettük a munkanélkülieké 79 500. Idén az április-júniusi időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 3 millió 876 ezer fő, így a foglalkoztatási ráta 50,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy 21 évvel ezelőtt pontosan egymillióval több embernek volt munkája, mint napjainkban - derül ki a KSH adataiból.

Az édesanyák helyzete

1991-ben 2570 forint az egy gyermek után járó családi pótlék összege, 5140 pedig a két gyermek utáni. A gyes 4250, a gyed pedig 6624 forint volt. Akkoriban legalább 180 nap társadalombiztosítotti jogviszony kellett a gyermek hároméves koráig folyósított gyeshez, a kétéves korig igénybe vehető gyedhez és a 24 hónapos szülési szabadság ideje alatt folyósított terhességi-gyermekágyi segélyhez is. Utóbbi kettő keresetarányos, a gyes viszont fix összegű ellátás volt.

Bár a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatását kimutató statisztikák nemigen állnak a szakértők rendelkezésére, feltételezhető, hogy volt kapcsolat a termékenységi mutatók akkori emelkedése, valamint a családi pótlék és a gyes reálértékének növekedése között. Sokak szerint pedig az 1985-ben bevezetett gyed is megtette hatását, már ami a termékenységi kedvet illeti. (1995-től megváltozott a gyes összetétele, korábban ugyanis a gyermekek száma szerinti segélyből és a jövedelempótlékból tevődött össze. '95-től azonban már megegyezett az öregségi nyugdíj minimális összegével, vagyis 8500 forinttal. A gyes nettó összege 20 évvel később mindössze 25 650 forint.)

Mindennapi és tartós fogyasztási cikkek

Míg 1990-ben 20 forintba kerül egy kiló kenyér, addig egy évvel később már 23-ba. Ma ugyanezért a mennyiségért körülbelül 200 forintot kell fizetnünk. Egy liter tej akkoriban 21 forint volt.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A KSH adatai szerint 1991-ben 50 darab színes tévé jutott 100 háztartásra, 2004-re ez a szám 140-re nőtt. Az NMHH sajtóközleményéből kiderül, hogy 2012 májusában 4 millió magyarországi háztartásban több mint 3,2 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vettek igénybe.

Ezekben az években autót vásárolni volt a legnehezebb. "Egy hírben az olvasható, hogy 1988 végén 360 ezer vásárló várta, hogy átvehesse autóját, holott Magyarország abban az évben csupán 124 ezer személygépjárművet importált" - derül ki az Autohitel.hu oldal rendszerváltáskori autókereskedelemmel foglalkozó cikkéből. A portál arra is kitér, hogy nemcsak a várakozás volt a bosszantó, hanem az is, hogy mire a tulajdonosok megkapták az autójukat, annak ára jelentősen emelkedett. "Tíz év alatt az autók árát tízszer emelték, ami jelentős pluszköltséget jelentett a vásárlóknak. Ezek után már az okozta a legkisebb gondot, hogy a gépkocsi nem olyan színben érkezett meg, amit a vásárló megrendelt."

Készlethiány kontra modern bőség

A 20 évvel ezelőtti árak hihetetlenül alacsonynak tűnnek, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy míg most szinte bármikor bármit megvásárolhatunk, addig a rendszerváltás idején bizonyos termékekből rendszeresen visszatérő vagy állandó készlethiány volt. Ez a hiánygazdaság pedig kényszerhelyettesítésre sarkallta a lakosságot. Vagyis a kívánt áru helyett azt kellett venni, ami volt. Amikor azonban már a helyettesítő termékek is hiányoztak a polcokról, akkor kezdtek el az emberek önszántukon kívül spórolni.
Korábban, ha valaki tartós fogyasztási cikket, autót, vagy akár csak egy tévét akart vásárolni, pontosan tudta, hogy hány munkaórával, vagyis hány hónappal, évvel később veheti majd meg az áhított árut. Ma szinte azonnal megvehetünk mindent, köszönhetően egy kisebb vagy nagyobb kölcsönnek, aminek azonban talán nagyobb ára van, mint az évekig tartó spórolásnak. Hogy melyik életforma volt a jobb? Talán egyik se. Egy hatalmas különbség azonban mégis akad: ami elromlott, azt talán 20 éve még megjavították. Ami ma elromlik, azt szinte minden esetben kidobják.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.