Randizz Casanovával - Karneválok a világ minden táján

Velence: a szépség

A klasszikus velencei karnevál nem korlátozódik egyetlen hétvégére: hivatalosan tíz napig tart, hogy aztán húshagyó kedden, amely idén február 12-re esik, véget érjen. Az álarcviselés azonban már december 26-tól szabad ilyenkor, és a velenceiek előszeretettel élnek is a lehetőséggel. Január végén aztán kezdetét veszi a valódi karnevál, amelynek nyitó attrakciója a Festa Veneziana, a látványos vízi felvonulás a Canal Grandén. Ennek ellenpontja a karnevál zárása, a húshagyó keddi csendes vízi felvonulás: ekkor a kivilágított gondolák sora csendben köszön el a farsangtól. A kettő között pedig Velence elszabadul: mindenütt színes jelmezekbe bújt ünneplőkkel találkozunk, miközben minden sarkon valamilyen program, cirkuszi előadás, zene, tánc vár ránk. A hagyományos zenés, táncos és színházi programok mellett az idén az egyik legizgalmasabb eseménynek a sétaszínház ígérkezik február 8-án, 9-én, 10-én és 12-én: a vezetett túrákon érdekes anekdotákat hallhatunk Velence történetéből azoktól a színészektől, akik a codegák, azaz a nemeseknek lámpással utat mutató, anekdotázgató szolgálók bőrébe bújnak. A vezetések délelőtt, kora- és késő délután zajlanak, és a 30 eurós díjért talán még magával Casanovával is összefuthatsz. Ha viszont nem kizárólag az olasz kultúra érdekel, február 8-án válts jegyet a 16 órakor kezdődő kimonóbemutatóra, ahol autentikus japán viseleteket és táncokat láthatsz a Gran Teatro színpadán. Február 9-én szombaton délután 3-kor a Ca' Giustinian és a Ca' Sagredo között díszes gondolák vonulnak fel jelmezbe bújt utasaikkal. A parádé Velence történelmi fénykora előtt tiszteleg.

Rijeka: a tavaszvárás

A Budapesttől mindössze néhány órányi autóútra levő Rijekában régen a grde maskének nevezett, csúf álarcba bújt farsangolók riogatták a telet és a gonosz szellemeket. A mai értelemben vett karnevált 1910-ben rendezték meg először, majd hosszú szünet után 1982 óta kerül rá sor újra minden évben. A felújítás olyannyira jól sikerült, hogy a karnevált 1995-ben felvették az Európai Karneváli Városok Szövetségébe és felkerült az 50 legfontosabb európai rendezvény listájára, 2007-ben pedig a brit Sunday Times besorolta a világ 24 legegzotikusabb eseménye közé. Mára a rijekai karnevál a velencei és a riói után a harmadik helyre került a világrangsorban. Az egyhónapos rendezvénysorozat csúcspontja a húshagyó kedd előtti hétvége, amikor a százezres nézősereg előtt felvonul a több mint 200 jelmezes csoport - jelmezeiket éppúgy ihletheti a szláv mitológia, a történelem, mint a modern, humoros témák. A másik legfontosabb esemény a Gyerekek karneválja, ilyenkor a helybeli gyerekek vonulnak fel vidám jelmezeikben.

Rió: a tánc

A riói karnevál 4 napos, szédítő, vad ünnepét soha nem felejti, aki egyszer látta: a fesztivál a húshagyó kedd (idén február 12.) előtti szombaton kezdődik, és húshagyó kedden ér véget, hiszen a hagyomány szerint ekkor van vége a farsangi időszaknak, hogy átadja helyét a húsvét előtti böjti megtisztulásnak. Persze errefelé a február sem olyan, mint Európában, hiszen a déli féltekén ez az egyik legforróbb nyári hónap. Nem csoda hát, hogy a szambaiskolák felvonulásain, amelyek a fesztivál csúcspontjait jelentik, flitteres alig-ruhákban vonulnak fel az ünneplők. A nézőkre persze semmilyen dress code nem vonatkozik: bár a díszpáholyban ülő hírességek általában kiöltöznek, az átlagos látogatók bármilyen nyári ruházatban jól érezhetik magukat. A Sambodromóban, a felvonulások helyszínén minden nap délután 5 órakor nyílnak a kapuk, és 20 órakor veszi kezdetét a 12 órás szambamaraton. A nézők többsége persze nem marad végig, a tapasztalatok szerint átlagosan 4-5 szambaiskola bemutatója esik a még befogadható kategóriába. A dobhártyák pihentetését a Sambodromoóban működő kis karneválmúzeum szolgálja, ahol a karnevál és a szamba története mellett néhány híres kosztümöt is megcsodálhatsz.

Köln: az ötödik évszak

Az ötödik évszak - így nevezik a kölniek saját hagyományőrző, télbúcsúztató rendezvényüket, amely ékes példája annak, hogy nem csak a tenger melletti népek képesek felszabadultan ünnepelni a tél végét. A régi piacon, az úgynevezett Altmarkton minden évben a karnevál három főszereplője, a herceg, a paraszt és a szűz (utóbbi egy női ruhába öltöztetett férfi) nyitja meg az eseményt, amely hivatalosan csak alig 200 éve létezik, valójában azonban a várossal egyidős. Első napján a hölgyek viselnek jelmezt, másnaptól pedig az egész város felbolydul: nincs olyan kölni lakos, aki legalább egy farsangi kalapot ne tenne a fejére. A Csillagok felvonulásán a maskarások járják a várost, a Szellemek rajzása pedig éjjel ijesztgeti a kölnieket és a rengeteg turistát, hiszen ilyenkor milliós nagyságrendben érkeznek látogatók a német városba. A csúcspont a Rózsák Hétfője a felvonulással, amelyen feldíszített autók, óriási maskarák és zenekarok szórakoztatják a közönséget. Kedd éjfélkor pedig egy életnagyságú szalmabábu elégetésével ér véget a farsang Kölnben, másnaptól visszatér az élet a megszokott kerékvágásba.