Teljes élet: tudatos jelenlét, boldogság és stressz

2015.11.15.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

„Folyamatosan elkalandozok, nem tudok arra figyelni, amit csinálok", „nincs időm semmire, egyfolytában rohanok", „nem tudom, hogy merre halad az életem" – ismerős érzések ezek, ugye? A Life.hu kutatása azt vizsgálta, hogy különböző életkorú és foglalkozású emberek csoportjában mi az összefüggés a figyelemmegosztás, a tudatos jelenlét, a tudatosan élt élet és a stressz-szint között.

A figyelemmegosztásra való képességet sokan kívánatosnak tartják, hiszen ki ne örülne annak, hogy képes e-mailt írni, miközben ebédel, tv-t néz és a gyerekkel beszélget?

A helyzet az, hogy az intenzív multitasking rontja a teljesítményt, és növeli a stressz-szintünket.

A valódi jelenlét (mindfulness) arra vonatkozik, hogy mennyire vagyunk képesek tudatosan megélni az élményeinket. Ha erre nem figyelünk, akkor átélhetünk bármilyen pozitív élményt (legyen az egy szelet csokoládé, napsütés, masszázs vagy szex), valójában nem tudunk töltekezni belőle. Tudjuk-e, hogy mi az, ami valóban fontos számunkra az életben? Vagy azt érezzük, hogy csak sodródunk cél nélkül?

A tudatos élet azt jelenti, hogy tudjuk, mi az, ami valóban számít, és ezen célok mellett el tudunk köteleződni.

Az online kutatásban összesen 15 278 fő (3484 férfi, 11 794 nő) vett részt.

A nők magasabb figyelemmegosztás és valódi jelenlét (mindfulness) szintet mutattak,

a tudatos életben nem találtunk különbséget. A legmagasabb szintű valódi jelenlétről a nevelés-oktatás-tudomány területén dolgozók számoltak be, őket követték a szépségiparban és az egészségügyben dolgozók. A legalacsonyabb szintről a munkanélküliek és a szakmunkát végzők számoltak be.

A tudatos élet területén szintén a nevelés-oktatás-tudomány területén dolgozók mutatták a legmagasabb értékeket, őket követték a mérnökök és a jog/közigazgatás területén dolgozók. Ahogy a valódi jelenlét esetén, úgy itt is a munkanélküliek és a szakmunkások mutatták a legalacsonyabb értékeket.

A problémákon való rágódás és az aggodalom legmagasabb szintjéről a nyugdíjasok és a mérnökök, a legalacsonyabbról a munkanélküliek és háztartásbeliek számoltak be.

A figyelemmegosztás szintje a marketing, a szépségipar területén dolgozóknál és a háztartásbelieknél volt a legmagasabb.

A legmagasabb stressz-szintet a Veszprém megyei, a figyelemmegosztás legmagasabb szintjét a somogyi kitöltők mutatták. A valódi jelenlét a komárom-esztergomi válaszadók esetében, a tudatos élet pedig a Zala megyeieknél volt a legmagasabb.

Az élet tudatos vezetése, a célok tisztasága a 18 év alatti kitöltőknél és az 50 év felettieknél a legalacsonyabb, 19 és 25 éves kor közt a legmagasabb szintű. A valódi jelenlét a 35–49 éves személyeknél a legalacsonyabb, a 35 évnél fiatalabb, illetve 49 évnél idősebb személyek tudatosabban képesek megélni az élményeiket.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az, hogy a figyelemmegosztás szintje pozitív kapcsolatban áll a stressz-szinttel.

Bár a multitaskingre való képességet vonzónak szoktuk tekinteni (és a HR-esek is vonzónak találják az ezt hangsúlyozó önéletrajzokat), ha egyszerre több dologgal foglalkozunk, megnő a hibázás veszélye, és nőhet az átélt stressz intenzitása.

A tudatos élet és a valódi jelenlét magas szintje ezzel szemben csökkenti a problémákon való rágódás valószínűségét. Ha a tudatosság az életigenléssel és a napi örömök megélésével is párosul, akkor ez a napi feszültség csökkenéséhez és a boldogságszint növekedéséhez vezet.

A kutatás legfontosabb üzenete az, hogy a tudatos figyelem és a tudatos élet fontos mind testi, mind lelki egészségünk szempontjából. Bármikor dönthetünk úgy, hogy egyszerre egy dolgot csinálunk, és figyelmünket tudatosan az itt és most élményeire irányítjuk. Ez segít abban, hogy ne a gondolataink világában, a felidézett múltban vagy a félt jövőben éljük az életünket, hanem képessé váljunk arra, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljunk a jelenre. A stressz nem kerülhető el (sőt Selye János szerint a „stressz az élet sója"), de a tudatos jelenlét és a tudatos élet segít abban, hogy hatékonyan kezeljük a stresszhelyzeteket.