Bizarr és hátborzongató – Különös helyek a világban

Mexikóvárostól néhány kilométerre, a Xochimilco csatornáinak környékén található a világ egyik leghátborzongatóbb helye, az úgynevezett Játékbabák szigete.

Több mint ötven évvel ezelőtt egy Don Julian Santana Barrera nevű férfi az egyik csatornában egy kislány holttestére bukkant. Nem sokkal később pedig a víz egy játékbabát is a partra sodort, amely valószínűleg a kislányé lehetett. Julian fogta a babát, és felakasztotta az egyik fára, hogy ezzel emlékezzen meg az elhunyt gyerekről. A férfi lelke azonban a történtek után nem tudott megnyugodni, úgy érezte, hogy a kislány szelleme a szigeten ragadt, és azóta is őt figyeli.

A fákon lógó megszámlálhatatlan baba már önmagában is hátborzongató látványt nyújt, ezt pedig csak fokozza, hogy az idő múlása bizony látványos nyomot hagyott rajtuk.

A belarusz–ukrán határ közelében található Pripjaty Csernobiltól mindössze 16 km-re található. A városban egykor 50 000 ember élt, akik vagy akiknek a családja jórészt a csernobili erőműben dolgozott. A várost eredetileg pont az erőmű miatt alapították 1970-ben. Mikor 1986-ban felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es blokkja, holmijukat hátrahagyva több ezer embert kellett egyik napról a másikra evakuálni. A várost lezárták, és ez a belépési korlátozás a mai napig érvényben van, habár a több mint tízezer lakást idővel kifosztották.

A tragédia óta Pripjaty valódi elhagyatott szellemváros. A település a mai napig a cézium, a stroncium, a plutónium és az amerícium radioizotópjaival szennyezett.

A csehországi Kutna Hora külvárosában található Európa talán legbizarrabb katolikus kápolnája. A története egészen a 13. századik nyúlik vissza, amikor is a városka temetőjét Jeruzsálemből, egészen pontosan a Golgotáról hozott földdel szórták be. Emiatt a terület egy csapásra a királyság legnépszerűbb temetkezési helyévé vált, sokak végakaratában szerepelt, hogy a Kutna Hora-i temetőben szeretnének végső nyugalomra lelni. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy egy idő után teljesen megtelt a temető, és nem tudtak mit kezdeni az emberi maradványokkal. A probléma megoldására 1400 körül egy kis kápolnát építettek, ami egy ideig elegendő is volt a holttestek tárolására, ám a huszita háborúk sokezres áldozatszáma végül újabb temetkezési gondokat okozott.

A források szerint 1511-ben egy félvak szerzetes halmokba kezdte rendezni a csontokat, ezzel pedig lerakta az alapjait a kápolna bizarr belső terének.

A csontkápolnának nevezett épület 1870 körül nyerte el végső formáját, amikor az épület a Schwarzenberg család tulajdonába került, ők pedig megbízták Frantisek Rint fafaragót azzal, hogy kezdjen valamit a felhalmozódott csontokkal. Rint minden csontdarabot mészklórral fertőtlenített és fehérített, majd megalkotta belőlük Kutna Hora-i kápolna teljes berendezését.