Ne engedd, hogy az építkezésre és lakásfelújításra rámenjen a párkapcsolatotok!

Az építkezéssel és felújítással járó stressz, pénzügyi megszorítások, szabadidő hiány, kimerültség bizony rányomja bélyegét a kapcsolatokra. Ezt elkerülni szinte lehetetlen, azonban, ha felkészültök rá, és nem söpritek a szőnyeg alá, könnyen átvészelhetitek, sőt, akár a javatokra is fordíthatjátok. A témában a Life.hu szakértőjét, Deáki Tímea, párkapcsolati trénert kérdeztük.

Miért lehet több veszekedés, nagyobb feszültség a párok között egy ilyen élethelyzetben?

"A változásokat, az olyan dolgokat, melyekben kevesebb a kiszámíthatóság, elég kevesen viselik jól. Egy párkapcsolatban hiába érzik úgy a felek, hogy mindenben egy irányba haladnak, ilyen helyzetben jön ki leginkább, hogy milyen a temperamentumuk. A valamiképp különböző temperamentummal bíró emberek pedig különbözőképp élik meg a stresszt. A házépítés, az új otthonba költözés vagy a régi felújítása pedig bárki bármit is mondd, stresszel jár. Már csak azért is, mert valami megváltozik, s nagyon sokszor nincs közvetlen hatásuk a dolgok alakulására. Ha az egyik szakember késik, ha a kinézett csempe elfogyott és nem gyártják többet, ha időközben felmerültek egyéb nem várt kérdések, ezek mind azt erősítik, hogy ez egy előre nem látható helyzet volt, amit pedig meg kell oldani. E mellé társul még az, hogy mindeközben a korábban meglévő dolgokat – munka, család, gyerek(ek) – sem lehet hanyagolni. S mivel a kötelező, előbb említett korábbi dolgokat nem igen lehet félre tenni, a pár tagjai egymáson kezdik el »leverni« az új problémák hozta stresszt és feszültséget."

Mint párkapcsolati tréner, Ön szerint, mikre érdemes odafigyelni egy felújítás, építkezés során, hogy a rengeteg teendő mellett se vesszen ki az intimitás a kapcsolatból?

"Nagy önuralomra van szükségük, s arra, hogy gyakran figyelmeztessék egymást arra, miért is vágtak bele abba, ami most épp nehézséget okoz nekik.

Hogy az intimitás se vesszen ki, mondják ki hangosan, hogy ez a helyzet csak egy életesemény, amit meg kell közösen oldani, s ők erre igen is képesek. Hiszen közösen döntöttek róla. Biztassák egymást, osszák meg a feladatokat, de fontos, hogy olyan részeket vállaljanak, ami az adott embernek valóban teljesíthető. Így a nap végén meg lehet egymást dicsérni, ami pedig magával hozza a szeretetet és a megnyugvást. A többi már megy magától."

A házasok esetén nagyobb a motiváció az együttműködésre és a megoldásra való törekvés egy ilyen helyzetben, mint egy „papír nélküli” párkapcsolat esetén?

"Úgy vélem, hogy abban az esetben lehet különbség, ha mondjuk nem azonos mértékben birtokolják az adott ingatlant. Ha az egyiké csak a lakás/ház és még nem házasok, reális, hogy a másik fél nem érzi magáénak a helyzetből adódó problémákat. Sőt, valószínűleg távol is szeretné tartani magától, mondván, neki ebből nem igen lesz haszna. Mindemellett pedig elvárja, hogy az ő kettősük életébe ez a felújítós, átalakítós probléma ne zavarjon be. Ebből nyilvánvalóan lehetnek feszültségek. Még akkor is lehet, ha házasok, de nem egyenlő arányban részesei az ingatlannak.

Persze a kirekesztettség érzése hosszú távon átfordulhat rossz irányba, ezért célszerű jól átgondolni a viszonyokat egymás felé. Ha két ember nem házas, de egyenlő arányban birtokolják az ingatlant és közösen döntöttek a felújítása, átalakítás vagy építkezés mellett, ott a házasokra vonatkozó gondolataim lesznek helytállóak."

Akkor tehát, ha közösen, együttműködve mentek bele a felújítás, építkezés szövevényes hálójába, a kapcsolatotok olyan helyzeteken mehet keresztül, melyből később erőt meríthettek. Hiszen, ha ezt meg tudtátok oldani, lényegében nincs számotokra lehetetlen.