Az UV-sugárzás típusai és hatásai

Forrás: Shutterstock -
napozás napsugárzás UV-sugárzás ultraviolasugárzás
Közeleg a nyár, s vele együtt itt a meleg valamint a szikrázó napsütés, amely számos pozitív hatással bír az emberekre mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Sokkal jobban érezzük magunkat, amikor tavasszal egyre erőteljesebben simogatnak minket a napsugarak és nem utolsó sorban ilyenkor tudjuk feltölteni szervezetünk D-vitamin készleteit is. Mindemellett itt is érvényes a "kevesebb több" elve, ugyanis a túl sok és túl erős napsugárzás komoly károkat okozhat.

Mi a napfény és mi az az UV-sugárzás?

A napfény voltaképpen elektromágneses energia, amelynek csak egy bizonyos hullámtartománya az UV-sugárzás. Ez a látható fénynél kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszúságú, a szem számára pedig nem érzékelhető.

Az UV voltaképpen az ultraviola kifejezés rövidítése,

amit előfordul, hogy valahol ibolyántúlinak vagy ultraibolyának neveznek. Az UV-sugárzást tovább bonthatjuk UV-A, UV-B sugárzásra, amelyekről mindenki hallott már valószínűleg, de létezik még ezeken felül az UV-C is, erről pedig jóval kevesebb ismeret forog közszájon, mint A és B testvéreiről.

Az UV, az ultraviola kifejezés rövidítése Forrás: Shutterstock


UV-A sugárzás


Az UV-A nem más, mint az ibolyántúli sugárzás nagy hullámhosszú változata. Ez alkotja a földfelszínt elérő sugárzás túlnyomó többségét. Néhány évtizede csak a barnulást tulajdonították neki, káros hatásait azonban nem ismerték. Manapság azonban már tudni, hogy az UV-A nem csupán az azonnali, ám ideiglenes barnaságért felelős, de az UV-B sugárzáshoz hasonlóan bőrpírt és gyulladást okoz, roncsolja az A-vitamint és szerepe lehet a bőrrák kialakulásában is.


UV-B sugárzás


Az UV-B a természetes napfény 1/15-ét teszi ki, és amilyen hasznos az emberi szervezet számára, épp annyira lehet pusztító jellegű is. Az UV-B sugarakat eredetileg elnyelte a Föld ózonrétege, ám az ózonpajzs elvékonyodásának köszönhetően

mértéke a '70-es évektől folyamatosan növekszik.

Pozitív hatásai közé tartozik, hogy szükséges a D-vitamin szintéziséhez, amely elengedhetetlen, hogy csontjaink megfelelően fejlődjenek, megelőzve az olyan betegségek kialakulását, mint az angolkór. Ugyanakkor ez a közepes hullámhosszú ibolyántúli sugárzás közvetlenül tudja roncsolni a DNS-t valamint felelős a fény okozta rákképződésért. Nem csupán a bőr sejtjeinek genetikai állományát képes megváltoztatni, de a szemet is károsíthatja és elősegítheti a szürkehályog kialakulását.

Az UV-B sugárzás a szemet is károsíthatja Forrás: Shutterstock


UV-C sugárzás


A kis hullámhosszú ibolyántúli sugárzásról, azaz az UV-C-ről nem véletlenül nincs túl sok információja az átlagembernek. Ezt ugyanis a légkör teljesen elnyeli. Illetve elnyelte, mert az egyre vékonyodó ózonréteg miatt fennáll a veszélye annak, hogy bizonyos területeken ezek a sugarak is elérhetik a földfelszínt, akkor pedig már számolni kell az UV-C emberre gyakorolt hatásaival is.


A nap maga az élet, maga az energia, ám manapság jobb félni tőle, mint megijedni. Bár a legtöbben imádnak napozni nyáron, okosabban tesszük, ha kerüljük a napsugárzást délelőtt 11 és délután 3 óra között, sőt ezen az időtartományon kívül is hordjunk széles karimájú kalapot, UV-szűrős napszemüveget valamint használjunk fényvédőket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.