Kínos és vicces zoknibűnök, amelyeket már mindannyian elkövettünk

Ami egykor elképzelhetetlen volt, az ma már lehet, hogy követendő példa. A divat folyton változik, és míg anno kinevettek volna minket a felemás zoknik, mintás felsők vagy szőrös kabátok miatt, manapság ezért rajong szinte mindenki. Vannak azonban olyan divatbakik, amelyek jobb, ha azok is maradnak! A zoknibűnök között is találunk olyant, amit senkinek sem kellene elkövetnie.

Mindenkinek megvan a kedvenc zoknija, amelyet a színe, anyaga, vagy a hozzá fűződő emlékek miatt szívesen hord. Az ilyen ruhadaraboktól akkor sem válunk meg, ha már kinyúltak, megfakultak vagy itt-ott pár lyuk is díszeleg rajtuk. Otthon senki sem látja, ha felveszünk egy lyukas zoknit, de szinte már törvényszerű, hogy ilyenkor csenget a postás, érkezik meg a futár, és az addig kényelmes ruhadarab hirtelen nagyon cikivé válik.

Ki az, aki még nem szaladt ki úgy a szeméttel, hogy zokniban lépett bele a kinti papucsba vagy szandálba? Úgysem látja meg senki – gondoljuk naivan, de természetesen ilyenkor jön szembe a szomszéd a kutyájával, vagy érkeznek a házba az új albérlők. A zokni és szandál kombinációja az egyik legkínosabb öltözködési baki, amelyből bizonyos körökben mégis divat lett.

Ma már az sem ritka, hogy valaki eltérő színű cipőt visel, hiszen divat lett kitűnni a tömegből. Egy felemás cipő pedig igencsak szokatlan látvány, feltűnőbb, mint az össze nem illő zokni, amit az esetek többségében takar a nadrágszár. Régen elképzelhetetlen volt, hogy az öltözék valamely darabja is hibás legyen, ma viszont a vicces és színes zoknik korát éljük. Ha reggel a félhomályban, vagy rohanás közben felemás zoknit vettünk ki a fiókból, könnyen mondhatjuk: ez ma a divat!

A mintás pólók is megosztják az embereket, de nincs hiány vicces zoknikból és fehérneműkből sem. Roppant népszerűek a mintás zoknik, amelyek közül jó pár akár még egy elegáns viselethez, öltönyhöz is passzolhat. Ha makulátlan a megjelenésünk, egy színes, diszkréten mintás zoknival feldobhatjuk a szettet és még gyerekesnek sem fognak minket gondolni. A mintákat azonban nem szabad túlzásba vinni, és ügyeljünk arra, hogy minőségi zoknit válasszunk. A többség ugyanis csak addig mutat jól, amíg fel nem vesszük.

A hosszú szárú zokni télen igazi kincs, hiszen megvédi a bokánkat és a lábunk alsó részét a hidegtől. Nyáron azonban inkább érdemes elkerülni, és nemcsak azért, mert beleizzad a lábunk, hanem azért is, mert nem túl esztétikus látvány. Sokan mégis megpróbáltuk kicselezni a divatot, és ha éppen nem volt kéznél boka- vagy titokzoknink, nos, akkor a hosszúból varázsoltunk rövidet. Lehúztuk a szárát és visszahajtottuk a sarkunkra. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy a bokánkat vastag gyűrűben vette körül az anyag, a zokni belsejéből pedig ezerfelé álltak a kilógó cérnaszálak.

Ha öltönyt viselünk, az egyik legfontosabb szabály, hogy a zokni megfelelő hosszúságú legyen. Az egyik legnagyobb divatbaki ugyanis az, ha kilátszik a lábunk a nadrágból. Ezért sem szabad öltönyhöz rövid szárú vagy titokzoknit viselni, bár ez utóbbi egyre elterjedtebb manapság. A férfiak is előszeretettel mutatják meg bokájukat, mezítláb azonban sose lépjünk cipőbe. Nemcsak azért, mert nem kényelmes, hanem mert nem is higiénikus!

Az edzőteremben szinte mindenki így öltözik, és a kondiban elfogadott, sőt praktikus is az ilyen viselet. Az edzőzokni tartja a lábat, biztosítja a vérkeringést és elvezeti az izzadtságot, a rövidnadrág pedig kényelmes ruhadarab sportoláskor. Ez a párosítás azonban roppant kínos lehet a hétköznapokban.