"A testképzavar nehezen gyógyítható szakmai segítség nélkül" - ne félj szakértőhöz fordulni

Ezek az érzések jelentősen befolyásolhatják a közérzetet, és szinte lehetetlenné teszik, hogy az illető normális, kiegyensúlyozott életet éljen. A beteg szinte állandó késztetést érez arra, hogy megpróbálja kijavítani vagy megváltoztatni az észlelt hibát, például sminkeléssel, túlzásba vitt testmozgással vagy műtéttel.

Ez nem normális!

Az arc és az arcvonások – például az orr, az ajak vagy a fülek mérete és alakja, illetve a bőr vagy az arcszín –, a mellek és a has okozzák leggyakrabban a testdiszmorfiás zavarban szenvedő embereknél az aggodalmat.

– Úgy érzik, hogy egész egyszerűen nem normális az adott testrészük, és emiatt rettenetesen szégyenkeznek. De bármelyik testrész – beleértve a karokat, lábakat, feneket, nemi szerveket, izmokat és a hajat – a figyelem középpontjába kerülhet. Az izmok vélt hiánya – más néven izomdiszfória – a testdiszmorfiás zavar egyik típusa, amely főként a férfiakat érinti. Ez a hiedelem gyakran téves, és a legtöbb esetben valójában elég izmosak. A testdiszmorfiás zavarban szenvedő személy megszállottan egy bizonyos hibára vagy hiányosságra összpontosít, amelyről úgy gondolja, probléma van vele. Rengeteg időt tölt azzal, hogy megjelenését erre a bizonyos aspektusára összpontosítsa. Ezzel szemben a negatív testképpel rendelkező személyt „csak" a teste mérete vagy alakja foglalkoztatja, és általában elégedetlen vele – mondja dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

Melyek a testképzavar tünetei?

Több jele is lehet annak, hogy valaki ebben a pszichés betegségben szenved, függően attól, hogy mi az, amit abnormálisnak talál magában. A tünetek közül jelentkezhet néhány, vagy akár több is.

• Egyértelműen, ám tévesen azt hiszi, hogy olyan testi hibája van, ami csúnyává teszi őt.
• Gyakran ellenőrzi a külsejét a tükörben, vagy épp ellenkezőleg: kerüli azokat.
• Sok sminket használ vagy szakállt növeszt álcázásként.
• Abnormálisan rengeteg időt fordít arra, hogy ápolja a megjelenését.
• Állandóan másokéhoz hasonlítja a saját külsejét.
• Folyamatosan megerősítést keres a kinézetével kapcsolatban és megkérdezi másoktól, jól néz-e ki, de nem hisz senkinek, aki azt mondja, igen.
• Szigorú, önsanyargató diétát követ.
• Túlzottan sokat edz vagy nagyon nagy súlyokat emel.
• Anabolikus szteroidokat vagy étrend-kiegészítőket szed, gyakran túlzott mértékben.
• Kozmetikai műtéteken vesz részt.
• Túlzásba viszi szoláriumozást, napozást.
• Kényszeresen piszkálja a bőrét.
• Gyakran megérinti a testének nem tetsző részeit.
• Kerüli, hogy kimozduljon otthonról, másokkal együtt legyen, vagy fényképezkedjen.

Mi okozza?

Feltehetően környezeti, pszichológiai és biológiai tényezők kombinációja. Bár pontosan nem tisztázott, hogy mi okozza ezt a zavart, vannak olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ilyen lehet:

• A genetika – egyes testdiszmorfiás zavarban szenvedő ember családjában mentális betegség is előfordul. A testdiszmorfiás zavar gyakoribb azoknál, akiknek közeli rokona kényszerbetegségben szenved.
• Gyakran párosul szorongásos zavarhoz vagy személyiségzavarhoz, esetleg olyan személyiségjegyekhez, mint például a perfekcionizmus.
• Gyermekkori trauma vagy bántalmazás, beleértve a külsővel kapcsolatos piszkálódást vagy szóbeli bántalmazást is.

Hogyan diagnosztizálják?

A kezelőorvos kérdéseket tesz fel, hogy megerősítse az illető állapotát és annak súlyosságát. Javasolni fogja, hogy a beteg beszéljen pszichológussal vagy más mentális szakemberrel.

Ez feltétlen szükséges a megfelelő diagnózis felállításához és a legjobb kezelés kidolgozásához, emellett azért is lényeges, mert a testképzavarnak vannak közös vonásai a kényszerbetegséggel és egyes evészavarokkal, de ezekkel nem azonos.

Van megoldás!

– A testképzavar nehezen gyógyítható szakmai segítség nélkül. Általában nem javul magától, sőt inkább súlyosbodhat megfelelő kezelés hiányában. A legtöbb esetben gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia kombinációja javasolható. A fizikai aktivitás és a testmozgás segíthet a kísérő problémák, például a depresszió, a stressz és a szorongás kezelésében – tanácsolja a pszichológus.

Lehetséges szövődmények

–

Hogyan készüljön a kivizsgálásra?

• Alaposan át kell gondolni, mit szeretne elérni, mitől szeretne szabadulni.
• A látogatás előtt írja le azokat a kérdéseket, amelyekre választ szeretne kapni.
• Vigyen magával valakit, aki segít feltenni a kérdéseket, és megjegyezni, amit a kezelőorvos mond.
• A látogatáskor írja le az új diagnózis nevét, valamint a kapott gyógyszereket, kezeléseket vagy vizsgálatokat.
• Tudja meg, hogy ezek miként segítenek, és tájékozódjon az esetleges mellékhatásokról.
• Kérdezze meg, mire számíthat, ha nem szedi a gyógyszert, vagy nem vesz részt a terápiákon.