A sírhelyek gondozásának lépései: tedd szebbé az emlékezést

Szempontok

Vegyük figyelembe a sírhely típusát (egyszerű magas vagy kőszegéllyel határolt hant, részben vagy teljesen kővel borított sír), a fényviszonyokat (napos, félárnyékos/árnyékos), valamint a talaj tulajdonságait (kötött vagy könnyen kiszáradó homokos). Beültetés előtt tájékozódjunk a helyi előírásokról (stílus, növénymagasság). A későbbi fenntartás miatt nem mellékes, milyen gyakran tudunk kilátogatni a temetőbe.

Kevés törődést igénylő növények

A sziklakerti évelők, továbbá a terülő vagy alacsony termetű bokros lombhullatók, illetve örökzöldek elviselik az aszályos időszakokat, és zárt csoportjuk elfojtja a gyomot. Napon egész éves takarást ad pl. a henye és a nehézszagú boróka, a párnás törpefenyő, a cipruska, a kövirózsa vagy a törpe japán kecskerágó. A cserjés pimpó, a varjúháj, a törpe borbolya, madárbirs és oregoni hamisciprus napot-félárnyékot, a japán dérbabér, a mahónia, a borostyán, a japán kövérke vagy a kis meténg árnyékot kedvel. Mindet ősszel célszerű elültetni, mert a természetes csapadék elegendő nedvességet szolgáltat a begyökeresedésükhöz.

Formák és színek

A fejfa vagy sírkő mellé bókoló fácskát, pl. szomorú kecskefűzt, eperfát és díszalmát vagy csüngő vérbükköt, japánakácot, a félig kővel borított sírra pozsgásokat, pl. kövirózsát ültethetünk, a teljesen fedett sírra cserepes növényeket tehetünk. Kőtálban ősszel is hosszan díszlenek az örökzöldeket vidámító krizantémok, árvácskák és erikák. Világos síremlékhez sötétebb lomb- és virágszínek, sötét kőhöz világosak illenek. A kiültetésekben kombinálhatjuk az oszlopos, gömb és terülő formákat, de törekedjünk a harmóniára, és ne alkalmazzunk túl sok színt, illetve növényfajtát!