2026.11.02.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA hosszan tartó szárazság miatt nemcsak a fiatal gyümölcsfák pusztulnak el, hanem az idősebbek közül is egyre több szárad ki. Pedig Nagykörű neve sokaknak egyet jelent a zamatos magyar cseresznyével. A Tisza menti településen nagyjából kétszáz éve foglalkoznak a termesztésével, most azonban komoly veszélybe került ez a hagyomány.
A helyzet azért különösen aggasztó, mert nem egyszerűen egy rossz termésű évről van szó. A fák túlélése is kérdésessé vált, miközben a gazdáknak az öntözés nehézségeivel és a szüreteléshez szükséges munkaerő hiányával is meg kell küzdeniük. Ha nem sikerül megoldást találni, annak a helyi családi gazdaságok és a régi magyar cseresznyetermesztési hagyomány is a kárát láthatja.
Forrás: Shutterstock
Miért került veszélybe a magyar cseresznye?
- A tartós vízhiány miatt már a 20–30 éves fák között is vannak kiszáradó példányok.
- A fiatalon elültetett fák jelentős része sem élte túl az aszályt.
- A kevés víz a gyümölcs minőségét is rontja: a cseresznye kisebb, és a külseje sem mindig megfelelő.
- Az öntözés megoldása komoly fejlesztést igényelne, a kézi szüreteléshez pedig egyre nehezebb munkásokat találni.
Kétszáz éves hagyomány kerülhet veszélybe
Nagykörűben a cseresznyetermesztés nem pusztán egy mezőgazdasági tevékenység: a település múltjának és mindennapjainak is fontos része. Sok család foglalkozik gyümölcstermesztéssel, a helyi fajták és a termeléshez kapcsolódó tudás pedig generációról generációra öröklődött.
Barát József helyi gazdálkodó szerint a mostani helyzet már a hagyomány fennmaradását is kétségessé teszi. A 2022-es szárazság is jelentős károkat okozott, az újabb aszály pedig tovább rontotta a helyzetet. Nemcsak a frissen telepített fák pusztulnak: a húsz-harminc éves példányok között is akadnak olyanok, amelyek nem jutnak elegendő vízhez.
Az idősebb fákról sokan azt gondolnák, hogy mélyre nyúló gyökereikkel könnyebben átvészelik a száraz időszakokat. Ez korábban valóban segített, most azonban a talajvíz annyira lesüllyedhetett, hogy ezek a gyökerek sem érik el a szükséges nedvességet.
Nemcsak kevesebb terem, a cseresznye minősége is romlik
A vízhiány nem kizárólag a fák életben maradását veszélyezteti. A termésen is meglátszik, ha a növény nem jut elég vízhez: a cseresznye kisebb maradhat, a felületén pedig olyan elváltozások jelenhetnek meg, amelyek miatt kevésbé lesz tetszetős a vásárlók számára.
A gazdálkodó szerint a meggy termesztése Nagykörűben gyakorlatilag ellehetetlenült, a cseresznyénél pedig egyre több minőségi problémával találkoznak. Pedig a helyi, régi cseresznyefajta megfelelő körülmények között a korszerű fajtákkal is felveszi a versenyt. Most azonban az időjárás a gyümölcs külsejére és méretére is rányomja a bélyegét.
A helyzet azért is súlyos, mert a gyümölcsösök megújítása hosszú folyamat. Egy újonnan ültetett fa nem hoz rögtön olyan termést, mint egy idősebb példány. Ha a fiatal fák elpusztulnak, az idősebbek pedig sorra kiszáradnak, a termelők nem tudják egyszerűen egyik évről a másikra pótolni az elveszett állományt – írja az Agrárszektor.
Olvass tovább!
