Nyílt levél egy tanárhoz, aki elcsábította a diákja édesanyját

2016.04.21. 12:28

A szívnek nem lehet parancsolni - elcsépelt mondás, de igaz. Egy új szerelem lángja elvakítja az embert, és a szenvedély miatt olyat tehet, amit később legszívesebben visszacsinálna, ám akkor már késő. 

Így történt ez az alábbi levél szereplőivel is. Egy meggondolatlan új szerelem széthullott családot és magányt hagyott maga után.

Levél gyermekeim tanárához, aki elcsábította a feleségem

IllusztrációForrás: Dreamstime

Gratulálok, szép munka volt. Értem én, hogy az ember szerelmes lesz. Ez megtörténik. Hiszen ön egy szingli fiatalember, aki szinte csak nőkkel dolgozik, a feleségem pedig egy csinos, idősebb nő, aki egyértelműen vonzódott önhöz.

Ez nyilvánvaló volt, hiszen valahányszor szülői értekezletre mentünk, láttam rajta az izgalmat.

Tény, hogy férjként hibáztam, túl nagy volt rajtam a stressz, csak arra koncentráltam, hogy eltartsam a családom, és nem figyeltem arra, mire vágyik igazán a feleségem.

Arra lennék kíváncsi, hogy a viszony közepén, amikor még ön és a feleségem is tagadta az egészet, és folyamatosan hazudoztak, hogyan tudták tiszta lelkiismerettel elviselni a tényt, hogy a legkisebb gyerekem az iskolából hazatérve azt meséli nekem, miket tanult öntől, miközben ön éppen tönkretette a családomat.

Hogy most miért írok? Nos, mert miután megtaláltam az összes SMS-t, amit ön és a feleségem váltottak, egyszerre dühöt és szomorúságot éreztem. 

IllusztrációForrás: Dreamstime

A gyerekeim élete örökre megváltozott, hiszen mostantól azzal a ténnyel kell együtt élniük, hogy az anyukájuknak viszonya volt a tanárukkal.

Igen, erről van szó. Az SMS-ekben szót sem ejtettek a gyerekekről, hogy velük mi lesz. Csak két felnőttről volt benne szó, akik úgy viselkedtek, mint a gyerekek, akiket tanítottak. És a rettegés amiatt, hogy én – a szörnyű, kiállhatatlan férj – majd rájövök a viszonyra, és tönkreteszem mindkettőjük karrierjét.

Néha azt kívánom, bárcsak ezt tettem volna. De számít ez? A feleségem önt védte szemben velem, szemben a gyerekekkel, szemben mindennel, amiért addig együtt dolgoztunk. És arra egyikőjük sem gondolt, hogy mindez hogyan érinti a gyerekeket? Hogyan fognak ezután érezni azokkal a felnőttekkel kapcsolatban, akikben bízniuk kellene, akiket tisztelniük kellene? Akik most elárulták őket?

Üzennél valakinek? Üzenj a Life.hu-n keresztül!
Régóta nyomja már a szívedet egy feldolgozatlan sérelem? Név nélkül, mégis őszintén le szeretnéd írni a gondolataidat egy családi, munkahelyi problémával kapcsolatban? Írd meg nekünk az info@life.hu e-mail címre, és öntsd ki a szíved a Life.hu segítségével!

Amikor mindenre rájöttem, és megkérdeztem öntől, hogy szereti-e a feleségem, ön csak hímezett-hámozott, és végül – miután kierőszakoltam – kinyögte, hogy igen, szereti. Ekkor én minden férfiúi hiúságom legyűrve azt javasoltam, hogy ha igazán szeretik egymást, akkor becsüljék meg ezt a kapcsolatot, mert az ilyen igaz szerelem tényleg ritka, és még azt is felajánlottam, hogy ha kell, én segítek a gyerekekkel kapcsolatban. 

IllusztrációForrás: Dreamstime

Erre ön mit lépett? Elmenekült.

Otthagyta a feleségem, kilépett a munkahelyéről, lelépett, mint egy tolvaj az éjszaka leple alatt.

A feleségem büszke nő, úgyhogy, gondolom, nem nehezítette az ön dolgát.

Tudja, én nagyon szerettem a feleségemet, a gyerekeim anyját, és ha ezt az egészet tisztességesen intézte volna, akkor minden másként alakult volna. Annyi lehetőségük lett volna, de nem éltek vele.

Az életünk azóta igen megváltozott. A házunk odalett, a baráti társaságunk szétszakadt, a család szétszakadt. A volt feleségem és én is egyedül vagyunk, alig találkozunk valakivel, de gondolom ön továbbra is éli világát. Azonban a gyerekeim, minden csalódás és fájdalom ellenére, jól vannak, és bízom benne, hogy becsületes, bátor felnőtté válnak.

Ahogy talán egy nap ön is...

szerelemtanárváláscsaládszakításgyerekekszülőknyílt levél