Üsd csak meg nyugodtan a gyerekedet!

2017.01.09. 19:16

Azt hiszed, a kézre vagy a pelusos popsira csapás nem számít? Ez a szösszenet azoknak íródott, akik már közel jártak ahhoz, hogy megüssék a gyereküket, vagy épp meg is tették, esetleg ismernek olyan szülőt, aki az előző két pont valamelyikének megfelel. Tessék, lehet csinálni, de a következmény nem marad el!

Egy bántalmazó szülővel az élet – legyen a bántalmazás verbális vagy fizikai – kiszámíthatatlan. Számos dolgot vesz el a gyermektől, amelyhez alapvető joga lenne: biztonságérzet, testi autonómia stb. Ha már eljutottál arra a pontra, hogy ha „gyengéden” is, de megüsd őt, netán a fegyelmezés szerves részét képezik a kézre, szájra csapások, akkor nem árt tudnod valamit. Ez egy önmagát generáló cselekvéssor: rácsapsz a kezére, pofon vágod, nagyobbat ütsz, előkerült egy eszköz is...

Egy bántalmazó szülővel az élet kiszámíthatatlanForrás: Thinkstock

Nyilván most azt mondod, hogy ó, dehogy, te sosem mennél messzebb. A gond ezzel csak az, hogy már átlépted a határt, a kérdés itt már csak az, hogy mikor találkozik össze a te feszült, kimerült állapotod gyermeked dacos, szemtelen megnyilvánulásával. Lehetséges, hogy csak egyéves korában ütöttél rá párszor a pelenkás fenekére – szigorúan az ő érdekében –, de nem tudhatod, hogy mit fog kiváltani belőled később egy-egy dackorszakos hisztirohama, vagy épp a tinédzserkori visszabeszélése, rendszeres engedetlensége. 

Forrás: Thinkstock
Gyilkos vagy áldozat? Valóban felmenthető a ceglédi anya a tette alól?

Felmenthető-e a tette alól az a ceglédi anya, aki miután nem tudta lecsitítani egyre hangosabban síró másfél éves gyermekét, nagy erővel a földhöz csapta és megölte a fiút? Hol kezdődik a környezet, és hol a személy felelőssége? És a nagy kérdés: valóban gyermekgyilkos az anya, vagy sokkal inkább áldozat? Korábbi cikkünket itt tudod elolvasni.

Üsd csak meg nyugodtan a gyerekedet, megértelek:

  • nyilván téged is így neveltek a szüleid, te pedig egy percig sem gondolkodsz el azon, hogy lehetne másként is...
  • hisz te már csak tudod, hogy egy kézre csapás és egy pofon között ég és föld a különbség...
  • mindenki gyereke tud rettentő rossz és kibírhatatlan lenni, sajnálatos, hogy egyedül a tiédet nem lehet másképp fegyelmezni...
  • vagy te annyira magabiztos vagy, hogy nem aggódsz a szülő-gyerek kapcsolat miatt...
  • egyértelmű, hogy gyermekedben csak az erősebb győz elvet szeretnéd nyomatékosítani...
  • nem te tehetsz arról, hogy eszköztelennek érzed magad, és nem tudod megoldani a gyereknevelési helyzeteket se türelemmel, se határozottsággal, se egyéb alternatív büntetés-jutalmazás formákkal...
A fegyelmezés testi bántalmazással nem megoldásForrás: Thinkstock
  • ennek a rosszcsont kölöknek nem is lehet másként megtanítani, hogy ne nyúljon a konnektorba...
  • tudom, hogy neked ez sokkal jobban fáj, igazán nagyszerű szülő vagy, hogy még ezt is vállalod a gyerekedért...
  • mikor majd behívnak az óvodába/ iskolába, hogy a gyereked agresszív a többiekkel, legyen egészen nyugodt lelkiismereted...
  • amikor megtudod, hogy a lányod/ fiad fűvel-fával lefekszik, kérlek, lepődj meg nagyon, és emeld az ég felé a kezed azt kérdezve, miért.

A gyerek megütésével nem csupán testi fájdalmat okozol. Megbontod azt a bizalmi kapcsolatot, amelynek a legerősebbnek kellene lennie az életében, hogy később ebből tudjon építkezni. Kimondatlanul is azt tudatosítod benne, hogy a teste felett nem ő rendelkezik, nem alakul ki, vagy sérül az autonómiája. Rossz mintát közvetítesz, rossz konfliktuskezelési stratégiára tanítod, rombolod az önbecsülését és az önértékelését.

A verés nem vezet eredményre!

Nem az a jó, ha a gyerek azért nem tesz meg valamit, mert fél a büntetéstől – a fizikai fájdalomtól. Az lesz hosszú távon is eredményes, ha azért nem teszi meg, mert érzi, hogy az a valami nem helyes. Érezni pedig csak akkor fogja, ha belsővé tette az adott szabályt: megértette, elfogadta, végül aztán ő is úgy gondolja. Ennek az egyik feltétele, hogy számára fontos és hiteles legyen az, aki a szabályt közvetíti. A félelem csak addig tartatja be vele a szabályt, amíg az esetleges büntetést végrehajtó személy kontrollálni tudja őt.

Forrás: Thinkstock
Forradalom a gyereknevelésben vagy családon belüli erőszak?

A szülő-gyermek kapcsolat, kiváltképp a tinédzserkor tájékán, számos hullámvölgyön megy keresztül. Egy kamaszt nevelni nem egyszerű feladat, főleg azért, mert a legtöbb szülő anno más rendszerben, más mintákat megismerve nőtt fel, az akkori nevelési – különösen a büntetési – módszereket pedig ma már nem igazán ajánlják a szakemberek. De kell-e egyáltalán büntetni egy tinit? És ha igen, mi a legcélravezetőbb módszer? Korábbi cikkünket itt tudod elolvasni.

Agresszorképző

Az a gyerek, akit otthon bántanak, tele lesz feldolgozatlan dühvel, stresszel. Ezek pedig kétféle módon nyilvánulhatnak meg:

Passzív-agresszió formájában

Jellemzői, hogy az adott gyermek bizalmatlan másokkal szemben, és bizonytalan önmagában. Jelleme kritikus, rosszindulatú, sunyi, a felelősségvállalás távol áll tőle, szereti minden helyzetben áldozatként beállítani magát, könnyen válhat mérgező, ambivalens személyiséggé.

Agresszió formájában

Ezen belül két verzió van. A gyermek temperamentumától függően az agressziót fordíthatja kifelé: szóval, tettel bánt másokat, általában a nála gyengébbet. Vagy befelé: ekkor jön a labilitás, depresszió, önbántás, öngyilkosság.

Forrás: Dreamstime
Sokkoló történetek, rettegő gyerekek

Az iskolai kiközösítések, csúfolódások és fenyegetések egyáltalán nem számítanak új keletű dolognak, biztosan neked is volt olyan osztálytársad – esetleg te magad voltál az –, akit valamilyen, sokszor mondvacsinált ürüggyel piszkáltak a társai. A csúfolódásnak, cikizésnek különböző fokozatai lehetnek: ha ismétlődő, intenzív, bántalmazó, vagy akár sérülést okozó viselkedésről van szó, akkor már komoly problémáról kell beszélni. Ez a viselkedésforma az úgynevezett bullying, azaz megfélemlítés. Korábbi cikkünket itt olvashatod el.

Életkép

Másfél-két éves gyerek nagyban lapátol a játszótéren, majd hirtelen a szájába veszi a homokot. Erre anyuka ott terem, és szájon legyinti. Természetesen a kicsi elkezd sírni, mire ő a többiek felé a következő szavakat intézi: „Különben nem érti meg, hogy ne vegye a szájába a homokot.”

A jelenleg is hatályos, 1997. évi XXXI. törvényben, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól, ez szerepel:

  • "6. § (5)43 A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak."
  • "11. §58 (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik."
  • „12. § (4) A gyermek szülője köteles a gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani."
Törvény tiltja a gyermekek fizikai bántalmazásátForrás: Thinkstock

Mindez azt jelenti, hogy ma Magyarországon törvény tiltja a többi között a gyermek fizikai bántalmazását. Amennyiben a bántalmazás gyanúja fennáll, azt kötelessége jelenteni például a gondozónőnek, óvónőnek vagy a tanárnak. Ilyenkor egy családsegítő keresi fel a családot, és segít ezt a helyzetet megváltoztatni – alternatív nevelési módszerek megismertetésével, pszichológus bevonásával. Amennyiben a bántalmazás mértéke vagy a szülők hozzáállása indokolttá teszi, úgy kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét – ez egy gondozási-nevelési tervet és annak megvalósulásában való segítséget és rendszeres felügyeletét jelenti. Súlyosabb veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele történhet.

Csak egy pillanatig gondolj bele abba, hogy mi lenne, ha te kapnád azt az ütést egy számodra fontos és szeretett személytől.

Csalódott lennél, fájna, megijednél? Változtatni, változni sohasem késő! Segítségért bármikor fordulhatsz a területi illetékes Gyermekjóléti Központhoz vagy Családsegítő Szolgálathoz.

családon belüli erőszakszülőgyerekverésgyerekneveléspofon