Személyes adatok nyomában, avagy az internet veszélyes oldala

2019.02.02. 15:00

Online rendelés, közösségi média, hírlevelek. Észre sem vesszük, hány helyen adjuk meg személyes adatainkat. De hová vezethet, ha túl sok információt osztunk meg az életünkről, ha felelőtlenül bánunk az adatainkkal? Kihez fordulhatunk segítségért? Kérdéseimre dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke adta meg a válaszokat.

Mely adataink vannak a legnagyobb veszélyben?

Ez attól függ, ki mit csinál az adataival, milyen eszközöket használ, és milyen kommunikációkban vesz részt. Minden adat személyes adatnak számít, amely egy élő, azonosítható személyhez kapcsolható. Ide tartoznak például tényleges, konkrét adatok is, mint a születési hely, idő stb., tehát az úgynevezett azonosító adatok, továbbá bármely információ, amely egy személyhez kapcsolható, és amit – általában – mi adunk meg saját magunkról.

Dr. Péterfalvi AttilaForrás: NAIH

Adatkezelés kapcsán gyakran emlegetjük a közösségi oldalakat.

Ha valaki közösségi oldalakon jelenik meg, egyrészt az is személyes adat, amit saját magáról feltesz. Másrészt az is személyes adatnak minősül, ha valamilyen információ alapján valakiről – esetleg tévesen – levonunk egyfajta következtetést. Tehát ha én valakiről valótlan tényt állítok, és ennek kapcsán jó hírnév sérelme vagy becsületsértés merül fel, elképzelhető, hogy ez már nem adatvédelmi eljárást von maga után, hanem a két fél közötti polgári jogérvényesítést, mert sérülnek a személyiségi jogok.  Ezért még egyszer hangsúlyoznám, hogy minden olyan adat és információ, ami egy élő, azonosítható természetes személyhez kapcsolódik, az személyes adat, és bármely művelet, amit ezzel az adattal tesznek, adatkezelésnek minősül. Ebben természetesen nagy felelőssége van annak a személynek is, akinek az adatairól szó van, hiszen sok esetben az információs önrendelkezés keretében saját maga dönt arról, hogy valakinek megadja-e az adatait, vagy nyilvánosságra hozza-e őket.

Online rendelés, közösségi média, hírlevelek. Észre sem vesszük, hány helyen adjuk meg személyes adatainkatForrás: Shutterstock

Milyen hátrány érhet minket, ha felelőtlenül kezeljük az adatainkat?

Sokan gyermekeik megkérdezése nélkül posztolnak képeket a közösségi médiában. Értelemszerűen ez a gyakorlat a gyermek adatait is érinti. Bizonyára emlékeznek az olvasók arra az esetre, amikor Ausztriában egy felnőtt ember beperelte a szüleit, mert azok a megkérdezése nélkül tették fel saját oldalukra a róla készített felvételeket. A közösségi oldalak használói sokszor nincsenek tisztában azzal, mik az adatkezelés szabályai, milyen veszélyek vagy hátrányok érhetik őket. Az Európai Unió adatvédelmi rendeletével kapcsolatban előkerül az elfeledtetéshez való jog, amely a törlési jog egy kiterjesztett változata. Ne felejtsük azonban, hogy nem lehet garantálni, hogy ami az internetre felkerül, az onnan ellenőrizhető módon biztosan lekerül, és utána sehol, semmilyen összefüggésben nem kerül elő. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha nem is a teljes nyilvánosság, hanem csak egy zártabb csoport számára tettük elérhetővé, amit megosztottunk, onnan is bármikor kikerülhetnek ezek az adatok, információk. Több jogerős, a Kúriáig eljutott ügyben kimondták már, hogy jogszerűtlen, ha valaki egy zárt közösségből képet vagy adatot emel le, és más összefüggésben felhasználja azt. Ha valaki rendszeresen posztol arról, hogyan éli az életét, mikor milyen buliba jár vagy mennyit iszik, könnyen okozhat magának kellemetlen perceket, például egy állásinterjú kapcsán is.

Forrás: Shutterstock
4 ok, amiért nem szabad a közösségi média felületekre képet posztolnod a gyermekedről



Egy anya vagy apa átlagosan 150–300 képet tesz közzé évente, amelyeken a gyermeke szerepel. Képzeljük el, hogy mire tinédzser lesz, milyen mértékű digitális lábnyoma lesz, amelyhez ő nem adta az engedélyét. Olvasd tovább!

Kik őrzik az adatainkat?

Különbséget kell tennünk az adatkezelés két típusa között. Az első az úgynevezett kötelező adatkezelés. Ennek az a lényege, hogy jogszabályi felhatalmazással történik az adatkezelés, és az állampolgár tud róla, utána tud nézni az adatkezelő honlapján az adatkezelés hogyanjának és mikéntjének. A másik válfaj az, amely az érintett hozzájárulásán, bizonyos esetekben az adatkezelő jogos érdekein alapul. Ilyen többek között a közösségi oldalakon való részvétel, különböző szolgáltatások igénybevétele vagy a direkt marketing. Ezekben az esetekben is megfelelő tájékoztatást kell kapnia az érintettnek az adatkezelésről.

Melyik korosztály figyel a legkevésbé az adatvédelemre?

Azt gondolom, a fiatalok kevésbé tudatos internethasználók. Nem véletlen, hogy az adatvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít ennek a korosztálynak a tájékoztatására. Kulcs a net világához, valamint Kulcsocska a net világához néven futnak gyermekvédelmi projektjeink, amelyek az általános iskola alsó tagozatosait és az óvodás gyermekeket szólítják meg. A kiadványainkat gyerekek, szülők, pedagógusok egyaránt haszonnal forgathatják. Célszerű lenne, ha a megfontolt internethasználat és az adatvédelmi tudatosság oktatása bekerülne a mindennapos iskolai gyakorlatba. Fontos lenne szót ejteni ezekről a témákról osztályfőnöki, etika- vagy hittanórákon, hiszen itt általános együttélési szabályokról, erkölcsi normákról beszélünk.

Célszerű lenne, ha a megfontolt internethasználat és az adatvédelmi tudatosság oktatása bekerülne a mindennapos iskolai gyakorlatbaForrás: Shutterstock

Kitől kérhetünk segítséget, ha visszaéltek az adatainkkal?

Először azt tanácsolnám, mindenki ahhoz az adatkezelőhöz forduljon, amellyel kapcsolatban problémája merült fel. Ha valaki valószínűsíti, hogy visszaéltek az adataival, azaz jogellenes adatkezelés történt, megkeresheti az adatvédelmi hatóságot is. Ezenkívül fordulhat közvetlenül bírósághoz is.

internetszemélyes adatok védelmeadatkezelésszemélyes adatközösségi médiaNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság