Míg az ókori görögöknek vagy az indiánoknak csak a gyanta- vagy levélrágás jutott, addig ma már számtalan rágó közül választhatunk - érdemes a cukormentes változatot keresned!

Már az ókorban is rágóztak - igaz, kicsit máshogy

A rágógumi nem mai találmány: már 5000 évvel ezelőtt is használtak az emberek különböző anyagokat csupán a rágás élvezetéért, illetve szájuk felfrissítésének érdekében. Az eddig felkutatott legrégebbi rágógumi egyenesen többezer éves lehet: 2007-ben fedezték fel Finnországban azt a nyírfakéregből készült kátránydarabot, melyet a rágás nyomai ékesítettek. A finnek mellett az ókori görögök is szerettek rágni, ők a mézgafa kérgéből nyert gyantát rágcsálták, így tisztították fogaikat. Az amerikai indián törzsek a lucfenyő kérgének bemetszésekor előtörő rugalmas gyantát használták, ami később annyira elterjedt, hogy az első kereskedelmi forgalomba kerülő rágók is  fenyőszurokból készültek. Azóta persze változott a rágók alapanyaga és az ízesítése is: a gyümölcsöstől a mentolosig számtalan változatban kaphatók. A rágózás elterjedésében az amerikai katonáknak volt talán a legnagyobb szerepük, akik stresszoldás céljából kapták a színes kis rágókat, de a szokás szinte mindenkinek megtetszett.

Forrás: Thinkstock

Válassz cukormentes rágót!

Míg korábban a rágózást bűnös élvezetnek minősítették, addigra hála a modern tudománynak, már fogaink védelmében is bevethetjük őket. A rágózás fogvédő hatása csak akkor érvényesül, ha a cukormentes, édesítőszerrel készült változatot választod: enélkül csupán további károsodásnak teszed ki a fogaidat, hiszen hiába fokozódik a nyáltermelődés, ha mellé nagy mennyiségű cukrot juttatsz a szájüregbe. A rágót különösen kedvelő gyermekeknek is érdemes a régi típusú, színezékektől és adalékanyagoktól hemzsegő rágók helyett a cukormentes, nem mentolos változatot vásárolni.

Evés után érdemes rágózni

Ahhoz, hogy a rágógumi kifejthesse jótékony hatását, minden olyan étkezés után ajánlott a használata, mikor nem tudunk épp fogat mosni - de egy adag cukros üdítő után is jól jöhet a fogszuvasodás elleni védelem. Evés vagy ivás után húsz percen át érdemes folyamatosan rágózni, így a keletkező nyál megvéd a savak támadásától, melyek pont ebben az időszakban termelődnek a legintenzívebben. Arra azonban ügyelj, hogy a legtöbb cukormentes rágóban található szorbit és xilit nagy mennyiségben hashajtó hatású lehet - napi két-három rágónál ez a hatás ugyan elenyésző, de az érzékenyebbek ennél nagyobb adagra már enyhe hasmenéssel reagálhatnak.

Forrás: Thinkstock

Mi történik, ha lenyeled a rágót?

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a véletlenül lenyelt rágó összeragasztja a beleinket, és kínzó hasgörcsöket okoz. Az ugyan igaz, hogy házi kedvencünknél súlyos problémákat okozhat, de az emberi szervezet számára a rágógumi veszélytelen: mivel főként emészthetetlen anyagokból: viaszból, gyantából, elasztomerből, emulgeálószerekből áll, egyszerűen áthalad rajtunk, és természetes úton távozik.