Hajlamosak vagyunk a szaglást kevésbé fontos érzéknek tekinteni a hallásnál, az ízérzékelésnél vagy a tapintásnál, pedig az orrunk az egyik legsokoldalúbb testrészünk: a szaglás és a légzés szerveként védekező funkciót lát el, valamint a beszédképzésben is részt vesz. Így nem csoda, hogy az orr betegségei is legalább ennyire sokfélék lehetnek. Az egyik leggyakoribb probléma – ami minden második embert érint - az orrsövényferdülés.

Az orrsövény meglehetősen komplikált fejlődése miatt szinte nincs is olyan ember a Földön, akinél ez a porcos-csontos lemez az orrában pontosan középen helyezkedne el, és ne görbülne egyik vagy másik irányba. Tehát az orrsövényferdeség lényegét tekintve egy általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különböző lehet: nincs is gond addig, míg ez a görbület csak enyhe, a túlzott mértékű deformáció azonban már komolyabb panaszokat okozhat.

Forrás: Thinkstock

G. Ádám (39) már egy huzamosabb ideje úgy ébred, hogy bár nincs megfázva és nem is allergiás, szinte alig kap levegőt az orrán: „Elegem lett abból, hogy nem kapok levegőt az egyik oldalon. Tudni szeretném, mivel jár egy orrsövényműtét, milyen fájdalommal jár egy ilyen beavatkozás, egyszóval mindent, ha lehet. Ugyanakkor az is aggaszt, hogy hasonló műtéten átesettek szerint igen nagy a pörkösödés és egyéb szövődmények esélye.

Mi is az az orrsövény?
Az orrsövény egy függőleges irányú csontlemez, mely az orrüreg középvonalában elhelyezkedve azt két részre osztja. Az elől levő része porcból, a hátul levő része csontból áll, nagyjából akkora, mint a vizsgált személy tenyere. Bár a legtöbbünk szabályos, egyenes orról álmodozik, az orrsövény a legritkább esetben mondható teljesen egyenesnek. Igen gyakran egyik vagy mindkét irányban elmozdul, elferdül.

Műtét vagy orrcsepp?

Varga Klára plasztikai sebész szerint az orrsövényferdüléssel élők körében nagy népszerűségnek örvendenek a manapság igen korszerű, vény nélkül is kapható orrcseppek, hiszen egyes típusok akár egy egész napig megakadályozzák az orr dugulását azáltal, hogy összehúzzák a nyálkahártyát. Ezek a cseppek azonban hosszú távon nem jelentenek megoldást, mivel egyre nagyobbra duzzasztják a nyálkahártyát, így használatukra egyre többet van szükség. A gyakori használat során azonban ezek a szerek maradandó károsodást okozhatnak, többek között megbéníthatják a csillószőröket, amelyek feladata egyébként pont az orrba kerülő különböző szennyeződések eltávolítása, kilökése lenne. A probléma éppen ezért csak műtéti úton orvosolható tartósan. Sajnos ezt az elváltozást semmilyen alternatív módszerekkel nem lehet elmulasztani.

Hogyan zajlik egy ilyen beavatkozás?

Az orrsövény-plasztika altatásban végzett műtéti beavatkozás. A görbületért leginkább felelős területet a fül-orr-gégész plasztikai sebész feltárja, a sövény megfelelő részét eltávolítja, a maradék területeket pedig úgy helyezi vissza és zárja be, hogy a ferdeség megszűnjön, az orrlégzés szabaddá váljon, a gyulladásos területek szellőztetése biztosítva legyen és végső soron működés tekintetében teljes értékű állapot alakuljon ki a műtétet követően” – avat be a részletekbe a doktornő. A műtét után egy héttel már általában javul az orrlégzés, a teljes orrlégzés kialakulása pedig úgy a 6. hétre tehető.

Forrás: Thinkstock

Gyerekeknél tilos

Gyermekkorban nem szabad ezt a beavatkozást elvégezni, mert a műtét negatív hatással lehet a növekedésben levő arccsontok fejlődésére. Amikor biztosan befejeződött a csontok növekedése (a serdülőkor végén), akkor szabad az orrsövényplasztikát elvégezni. Idős korban - ha a beteg általános egészségügyi állapota megfelelő - nincs akadálya a műtét elvégzésének. A korrekció általában csak 18 éves kor után javasolt.

Horkolás vs. orrsövényferdülés

Gyakran összefüggés lehet a horkolás és az orrsövényferdülés között, de az esetek többségében más problémák is okozzák a horkolást, mint például a lágy szájpad meggyengülése, gégefedő-eltérések, garatszűkület és még sorolhatnánk. Ezekre azonban sajnos az orrsövényferdülés műtéti korrekciójának nincsen hatása.