Az egészség megőrzésének vagy visszaszerzésének szempontjából nagyon fontosak azok a hétköznapi esetek, amikor egy-egy olvasó osztja meg a betegségével kapcsolatos történetét. Ezek az írások talán segíthetnek abban, hogy valaki más időben figyeljen fel a tünetekre, elváltozásokra, vagy éppen arra ösztökéli, hogy vállalja be végre a régóta halogatott szűrést. Máskor a megosztott történet a megértésben segít, vagy az események feldolgozásának folyamatát gyorsítja. A szüléssel kapcsolatos történetek pedig különösen hasznosak és népszerűek.

A 33 éves kismama öt éve élt már együtt párjával, amikor úgy döntöttek, itt az ideje a babavállalásnak:

"Nem görcsöltünk rá a dologra, de mindig izgatottan vártuk, mikor látunk két csíkot a teszten. Sajnos nem alakultak túl gyorsan a dolgok, de majdnem két év után végre várandós lettem!
A terhességem idején minden rendben zajlott; bár az elején én is átestem az émelygős, majd a nagyon fáradékony korszakon. A vége felé pedig néha bedagadt a lábam, de összességében nem panaszkodhattam. Az utolsó hónap a babaszoba kialakításával, festéssel, takarítással, nagy rendezkedéssel járt. Ez indította meg a szülést a vártnál 2 héttel korábban…

IllusztrációForrás: Thinkstock

Az egyik délután létráztam, pakolgattam, jól éreztem magam. Éjjel 1-kor enyhe görcsökre ébredtem. Jósló fájásokra gondoltam, hiszen azok már korábban is előfordultak. Ám egyre erősebbek lettek, és rendszeressé váltak. A férjemmel reggelig vártunk, majd bementünk a kórházba. Onnan azonban hazaküldtek, mert még csak 1-2 ujjnyira volt nyitva a méhszáj. A délelőttöt nagy izgalomban vajúdtam végig otthon, a férjem sokat segített és mérte az időt. Sokáig elég elviselhető volt a fájdalom, de dél körül már semmi sem volt jó, és újra elindultunk a kórházba. A szülés az utolsó stádiumába ért, az autóban már nem tudtam visszatartani a tolófájásokat. Szerencsére gyorsan beértünk, megvizsgáltak, és mivel teljesen ki voltam tágulva, ezért azt gondoltuk, hogy már csak pár perc választ el bennünket attól, hogy kezünkben tartsuk a kislányunkat. Ekkor körülbelül 1 óra lehetett, és nem sejtettük, hogy a nagy küzdelem még csak most kezdődik."

A szülés további folyamatáról és a végkifejleményről a napidoktor.hu-n olvashatsz bővebben!

Mondd el Te is a történeted!
Minden megosztott információ reményt, segítséget, tippet adhat valakinek a gyógyulásra. Oszd meg velünk történeted, megoldásod a felépülésre, hogy embertársaid erőt meríthessenek általa saját gyógyulásukhoz. Segítsd történeteddel mások gyógyulását!