pozitív gondolkodás szociálpszichológia pszichológia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Philip Zimbardóval, a híres amerikai szociálpszichológussal személyesen volt lehetőségem beszélgetni, amikor budapesti szállásán látott vendégül. A professzor hisz a pozitív pszichológiai irányzatokban, mesélt arról, hogy milyen viszonyban áll Magyarországgal, melyik országot tartja a legnegatívabbnak, és készül-e újabb átütő kísérletre még élete során.

Hogy érzi magát Budapesten, szeret itt lenni?

Eddig négy alkalommal voltam itt, sajnos nem ismerem egész Magyarországot, csak Budapesten jártam. A napokban majd ellátogatunk egy borvidékre is (utólag kiderült, hogy Etyeken járt a professzor – a szerk.), és a következő itt tartózkodásom alkalmával a Balatonhoz is szeretnék elmenni.

Fotó: Szabó Gábor/Origo

Imádom Budapestet, az egyik kedvencem a Váci utca az elbűvölő atmoszférájával, és persze a magyar nők is gyönyörűek.

A legfontosabb dolog, amiért jelenleg itt vagyok, az a Hősök Tere projekt. Általa akarjuk bebizonyítani mindenki számára, hogy a hétköznapi emberekből is lehetnek hősök. Nézőpontunk szerint az iskolákban más módszer szerint, az emberi természetre fókuszálva kellene tanítani. A projekt Magyarországon sikeres, rakétaként ível felfelé, aminek nagyon örülök.

Hallott-e arról a 2013-as esetről, amely Budapesten, a Blaha Lujza téren történt, amikor egy meztelen férfi kiesett az ablakból, és percekig feküdt a földön anélkül, hogy bárki segítséget nyújtott volna neki? Ön szerint miért voltak közönyösek az emberek?

Ugyanígy reagáltak egy amerikai esetnél az emberek, amikor egy nő bedrogozva, öntudatlanul feküdt az utcán, és a látogatók

csak nézték és videózták, mert senki nem akarta magára vállalni a felelősséget, hogy ő menjen oda elsőnek.

A közöny szörnyű része az emberi természetnek. Meg kell tanítsuk az embereknek, hogyan analizálják a szituációkat, és mindenképpen tegyenek valamit, ha veszélyesnek találják. Azzal is segíthetnek, ha mentőt vagy rendőrt hívnak, szólnak másoknak, hogy segítsenek ők is, de valamit mindig muszáj tenni, nem maradhatunk közönyösek!

A szicíliai felmenőkkel rendelkező Philip Zimbardo 1933-ban született New Yorkban. A Brooklyn College-ban pszichológia, szociológia és antropológia szakon szerzett diplomát, előbbiből doktori és PhD-fokozatot ért el.

Ön párszor kifejtette, hogy a magyarok pesszimizmusa – többek között – az 1956-os forradalomra vezethető vissza. Mit gondol, az ebből fakadó berögződések és negatív történelmi emlékek kikophatnak valaha a nép hangulatából?

Nem gondolom, hogy kritikus a helyzet. Sok szicíliai a jelenben él, szeretik a finom ételeket, a jó borokat, de nem jövőorientáltak. Amikor először jöttem Magyarországra, többen is mondták nekem, hogy „mi jóval negatívabbak, cinikusabbak vagyunk, mint más népek.” Ekkor kérdeztem, hogy miért? Ami régen történt Budapesten, az egy akkori eset, de ez már egy másik város. Persze az embereknek tisztában kell lenniük a rettenetekkel, de nem szabad megragadniuk a múltban, hogy az legyen az általános vezérvonaluk.

Fotó: Szabó Gábor/Origo

Ha nem élvezed a jelent, a jövődet sem tudod megtervezni.

A fókusz a pozitív múlton legyen. Ezért akarjuk megváltoztatni a fiatalok jövőbeli orientációját, hogy legyenek optimisták, és dolgozzanak csapatban, ha a helyzet megkívánja. Szicíliában az emberek mindennap járnak temetőbe, mert szépen akarnak emlékezni a múltra. A kulcs, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, hiszen nem szabad, hogy a a múltbéli események negatívan befolyásolják a jövőbeli terveinket és az energiáinkat. Ezzel szemben sokan annyira a jövőre koncentrálnak, hogy egyfolytában csak dolgoznak, és nem élik meg a jelent.

Van-e olyan egyszerű trükk, amit ha mindennap alkalmazunk, megerősíthetjük magunkban a pozitív szemléletet?

A pszichológia általában a negatív dolgokra és a mentális betegségekre.koncentrál. Ugyanígy tettem én is, de ez megváltozott. A pozitív pszichológia irányzata már a mentális egészségre, az elfogadásra és a konfliktus kezelésére helyezi a hangsúlyt. Ez egy igen gyökeres változás, amelyet mindenkinek alkalmaznia kellene a saját életében. A magam részéről mindig jó dolgokra koncentrálok a múltból: az első csókomra, valamelyik emlékezetes születésnapomra, mindenre, ami jó érzéssel tölt el. Két dolog a fontos: legyen pozitív a hozzáállásod, és tegyél jó dolgokat másokkal. A pozitív pszichológia irányelve számomra azt a gondolkodásmódot jelenti, amellyel valakinek a napját különlegessé teszem.

Pozitív kutakodás az agyban

A pozitív pszichológia a kétezres évek környékén került a köztudatba. Az ezt az irányt követő pszichológusok szerint nem csak a mentális betegségek kezelésével tehető normálisabbá egy élet(vitel). Az új irányzat nem leváltja, hanem kiegészíti a hagyományos pszichológiát.
Fotó: Szabó Gábor/Origo

Több világsztár is jótékonykodik nyilvánosan. Ön szerint ez valódi, szívből jövő segítség a részükről, vagy csupán marketingfogás?

A fő kérdés, hogy ezek az emberek globálisan szemlélik-e a helyzetet, és látják-e, hogy bizonyos rászoruló emberekre vigyázniuk kell. A politikusokon kívül leginkább a hírességek hívhatják fel az egymásra való odafigyelésre és segítségre a figyelmet. Minden hírességnek más a motivációja, őszintén remélem, hogy ez valódi segítség a részükről. Én azt gondolom, hogy nincs szükség feltétlenül rivaldafényre ahhoz, hogy segíthessünk másoknak.

A sok ország közül, ahol eddig járt, melyeket találta a legpozitívabbnak, valamint a legnegatívabbnak?

Nem meglepő, de a legpozitívabbnak Szicíliát találom a tipikus dél-európai mentalitás miatt. Minden napszakra és kedélyállapotra van egy kifejezésük, amit állandóan használnak, emellett gyakran megölelik egymást, mindez be van épülve a mindennapjaikba. Ez nem lelhető fel minden országban és kultúrában. A legnegatívabbnak – komplikált okok miatt – Francia Polinéziát mondanám, mert annak ellenére, hogy gyönyörű hely, a klímaváltozás miatt megemelkedett tengerszint létbizonytalanságban tartja az embereket. Már most negatív élményként élik meg, hogy elveszíthetik mindenüket éveken belül.

A Philip Zimbardo által alapított Hősök Tere elnevezésű kezdeményezés tudományos hátterét a San Franciscó-i székhelyű Heroic Imagination Project (HIP) adja. Fő elvük, hogy a hétköznapi hősiesség mindenkiben jelen van, valamint a bátor irányítás, vezetés fontosságát hangsúlyozza.

Eddig csak pedagógusok kapcsolódhattak be a Hősök Tere projektbe, de mostantól felső- és cégvezetők számára is indítanak képzéseket. Milyen eredményt vár ettől?

Ez egy vadonatúj projekt, aminek az elődjét már teszteltük a pedagógusokon. Biztos vagyok abban, hogy az embereknek szeretniük kell a munkahelyüket, ahol dolgoznak; a cégvezetőknek ezt látniuk kell, és megteremteni hozzá a feltételeket.

Fotó: Szabó Gábor/Origo

Egy vezetőnek biztatnia és segítenie kell az alkalmazottait a rendelkezésére álló összes eszközével.

Mi hiszünk abban, hogy ezt a pozitív mentalitást kellene követnie minden topmenedzsernek és vezetőnek.

Van olyan kísérlet, amit még szeretne megvalósítani?

A fordított pszichológia pozitívan befolyásoló hatásaival szeretnék foglalkozni.

Foglyok és őrök beteges játéka

Egyik leghíresebb esete – ami a világ tíz legismertebb pszichológiai kísérlete közé tartozik – az 1971-es börtönkísérlet volt, amely az emberek fogságban való reakcióit vizsgálta. A részt vevő önkéntesek egyik fele a fogoly, másik része az őr szerepét játszotta egy berendezett börtönben. Hat nap után azonban abba kellett hagyni az eredetileg kéthetesre tervezett kísérletet, mivel a kiosztott szerep és a valóság összemosódott a résztvevőkben, és már egymás testi és lelki épségét is veszélyeztették. A kísérlet valamilyen formában bemutatja a befolyásolhatóságot és az engedelmességet, amelyet az emberből ki tud váltani a környezete.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.