A méhnyakszűrés fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni. Csupán évi egy fájdalommentes vizsgálat szó szerint életet menthet.

Hazánkban évente több mint négyszáz nő hal meg méhnyakrákban, 2009 és 2012 között a betegség a 15 - 45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípusként írta be magát a történelembe. A számok azért ilyen ijesztően magasak, mert a méhnyakrák eleinte nem okoz semmiféle tüntetet, s amikor felfedezik, sokszor már túl késő a teljes gyógyuláshoz.

Forrás: Thinkstock

A betegség kockázatának csökkentéséről és a tünetekről Bilics Edit, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet népegészségügyi munkatársa beszélt.

Tünetmentesen rákosként is

„A méhnyak a méh legalsó része, kezdeti elváltozásai csak szűrővizsgálattal fedezhetők fel, de kezelés nélkül belőlük alakulhat ki a méhnyakrák. Ez az évekig tartó fejlődési folyamat rendszerint semmilyen tünetet nem okoz. Ezért fontos tudni, hogy a szűrővizsgálatra akkor is szükség van, ha egyáltalán nincs panasz, nem észlelünk semmilyen rendellenességet, fájdalmat.”

Alattomosan terjedő vírus

A méhnyakrák kockázata rendszeres méhnyakszűréssel, HPV elleni védőoltással, felelősségteljes, monogám szexuális élettel csökkenthető. A Humán papillomavírus elleni védekezés azért fontos, mert egyes rákkeltő típusai felelősek a méhnyakrák kialakulásáért.

Forrás: Thinkstock

„A méhnyakrákot a HPV rákkeltő típusai okozzák, a fertőzés pedig minden szexuális életet élő nőt veszélyeztet. A HPV-fertőzések körülbelül 90 százaléka tünetmentes, emiatt a vírus észrevétlenül, nemi érintkezéssel terjed. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnerük van, illetve gyakorta cserélgetik őket. A HPV-fertőzés olyan gyakori, hogy az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik rajta, miközben legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor előrehaladtával ráadásul nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő. Időben elvégzett szűréssel megelőzhetjük a betegség kialakulását.”

Az időben felfedezett méhnyakrák gyógyítható!

„A rendszeres szűrés háromévente feltétlenül ajánlott valamennyi 25 és 65 év közötti nőnek. A méhnyakszűrés fájdalommentes, egyszerű eljárás: a méhszáj felszínéről és a méh nyakcsatornájából egyszerű eszközzel kenetvétel történik. A méhnyakszűrést a menstruáció idején nem lehet elvégezni, ugyanakkor a két menstruáció közötti időszakban azonban bármelyik nap alkalmas rá. Negatív eredmény esetén a következő a szűrővizsgálat 3 év múlva esedékes. Ennek ellenére tudnunk kell, hogy nincs olyan szűrővizsgálat, ami 100%-os biztonsággal emelné ki a betegeket az egészségesek közül. Ezért ha rendellenes vérzést, folyást vagy esetleg nemi élet alkalmával fájdalmat érzünk, még egy korábbi negatív szűrővizsgálat eredmény birtokában is keressünk fel nőgyógyász szakorvost! Ha a vizsgálat során fény derül a méhnyak esetleges elváltozásaira, időben megkezdhető a kezelés, amely megakadályozza az életet veszélyeztető daganat kialakulását.”

Forrás: Thinkstock

A térítésmentes védőoltásról

„A védőoltás felkészíti az immunrendszert a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok által okozott fertőzések kivédésére. A szexuális élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet. A beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg, ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyakszűrés. Magyarországon a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően minden 12. életévét betöltött és 7. osztályos lány térítésmentesen megkaphatja a védőoltást, a tavalyi tanévben a szülők több mint nyolcvan százaléka kérte a térítésmentes védőoltást.”

A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta