Képzeljük el a helyzetet, amikor az ismerősünk egyszer csak azt meséli nekünk, hogy párja színt vallott neki. A vallomás tárgyának fókusza a megcsaláson van, a hűtlenség tárgya egy tárgy. Ez a megmosolyogtató és elsőre átverésnek hangzó történet azonban bármikor előfordulhat. 

Az objektofília, azaz a tárgyak iránt érzett szerelmi kötődés vagy szexuális vágy igenis egy valós jelenség, amely társadalmunkban is megtalálható. Ennek „áldozatai” stabil partnert keresnek, aki nyitott a szexuális viszonyra, ám közben mozdulatlan, és nem is reagál semmire. Azonban ha az elszenvedők valamelyike már házasságban él, akkor sem léteznek határok, mondván egy tárggyal való szexuális viszony nem számít megcsalásnak. 

Fotó: Rasmus Morgensen

Örök szerelem a fallal 

A svéd származású Eija-Riita Eklöf-Mauer mondhatni „normális” volt, egészen addig, amíg hétéves korában nem látta meg a berlini falat a tévében. Fiatal felnőtt korában a nőnél már diagnosztizálták az objektofíliát, de ez cseppet sem tartotta vissza tervétől. Képeket kezdett gyűjteni a monumentális építményről, és spórolt, hogy meglátogathassa csodálatának tárgyát. A nő nem tétlenkedett, a berlini fal iránt érzelmeit egyedi módon, a hatodik randevún házassággal fejezte ki 1979-ben, pár turista jelenlétében. Nevét Eija-Riita Berliner Mauerre változtatta, és férjének örök szüzességet fogadott. Miután 1989-ben ezrek ünnepelték a fal lebontását, a nő önkívületi állapotba került a traumától. „Az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a jó emlékek örökre megmaradnak, ez az egyetlen oka annak, hogy átvészelem ezt a szörnyű eseményt” – nyilatkozta akkor. Az özvegy a helyszínt nem látogatta meg többször, már csak egy makett és jó pár fénykép emlékezteti egykori férjére. 

Eija-Riita fiatalon a berlini fal előtt, kezében a fal makettjévelForrás: Northfoto

Szexuális viszony több száz járművel 

Edward Smith barátnőjét Vaníliának hívják. A szokatlan név nem egy hölgyet, hanem egy fehér Volkswagen bogárhátút takar. A hatvanas éveiben járó Smith egészen fiatalon, 15 éves korában ismerte fel sajátos szexuális örömforrását. Első „szeretője” egy 1973-as Opel GT volt, de akadt már dolga Forddal és egy – a számára eddig legnagyobb kielégülést okozó – helikopterrel is. Vanília előtt négy évig volt hűséges egy ugyanolyan típusú kocsi régebbi kiadásához, végül az újabb modell elvette az eszét. A férfi saját bevallása szerint élete során közel ezer járművel közösült már, vagy jött össze valamilyen formában; Smith továbbra sem tudja elképzelni, hogy szerelmi viszonyt folytasson egy emberi lénnyel. 

Edward Smith VaníliávalForrás: Youtube
Fotó: Rasmus Morgensen
Somogyi Katalin, a Life.hu pszichológusa
Ez a típusú gondolkodás és tárgyakhoz kötődés korai érzelmi krízisről tanúskodik. Kicsit olyan, mintha valaki egész pici gyerekkorát élné meg, mivel akkor jellemző, hogy egy macihoz vagy bármilyen plüssállathoz rendkívüli módon ragaszkodunk. Ezt az állapotot, amikor valaki valamilyen lelki szempontból megreked egy fejlődési stádiumban, fixációnak nevezzük.
Maga a jelenség a biztonság igényéről és kontrollról tanúskodik, az illető azt próbálja erősíteni mindenáron – egy tárgy kiszámíthatóbb, mint egy ember. Az illetőnek hiába hiányzik minden egyéb visszacsatolás, amit egy másik embertől megkapna, mégis a tárgyat választja az emberi kötődés helyett. A háttérében súlyos szorongás állhat. Nem a jelenség, hanem a háttérben zajló dinamika az, ami megakadályozhatja, hogy az illető egészséges párkapcsolatot tudjon működtetni.

Komoly betegség vagy társadalmi deformitás?

2009-ben Amy Marsh klinikai szexológus megvizsgált negyven objektofíliával érintett embert – köztük Erika Eiffelt is, aki a híres párizsi monumentumhoz ment hozzá, de előtte már a berlini fallal is szemezett. A megvizsgált alanyok nagyjából felénél voltak észlelhetőek autizmushoz hasonló tünetek: hatot már valóban diagnosztizáltak, négynél erős volt a gyanú, három embert nem érintett, a fennmaradó alanyok pedig azt vallották, hogy néha érzik magukon a jeleket. A szexológus szerint az alanyok érzelmeik és tapasztalataik által úgy vélik, hogy normálisak a szexuális irányultságaik, ugyanúgy érző emberek, és van fogalmuk a szerelemről. 

Fotó: Rasmus Morgensen

A Frankfurti Egyetem ezen témakörrel foglalkozó nyugalmazott igazgatója, Volkmar Sigusch alapos vizsgálatok után állítása szerint feltárta a jelenség okát. A szexológus szerint ez a hajlam a neoszexualitás hipotézisét támasztja alá, tehát a modern társadalom egyre inkább az aszexualitás irányába sodródik. „Egyre több ember vállalja akár nyíltan, hogy képtelen intim vagy bizalmi viszonyt ápolni egy másik személlyel, ez ennek egyik módja” – mondta.