A nők egyik leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése a mellrák, ami miatt sokan egy időzített bombaként gondolnak a saját testükre. A rizikófaktorainak többsége (mint a genetika, az életkor, illetve a tény, hogy nők vagyunk) ellen ugyanis nem nagyon tehetünk semmit. Ezért tűnnek vonzónak a mellrák kialakulásáról terjedő mítoszok, amelyek azt az érzetet keltik bennünk, hogy ha akarjuk, meg tudjuk védeni magunkat ettől a rettegett betegségtől. 

A rákot okozó melltartó 

Az 1990-es évek közepe fele kezdett terjedni az a nézet, hogy a merevítős melltartók mellrákot okozhatnak, egy Sydney Singer és Soma Grismaijer nevű szerzőpáros ugyanis ezt állította közös könyvében.

Tavaly aztán ismét előkerült ez a vélekedés, és bár a különféle tanulmányok szerzői semmilyen tudományos módon nem támasztották alá állításaikat, sokakat meggyőztek arról, hogy jobb, ha kerülik ezt a fehérneműt. 

Forrás: Dreamstime

Magyarázataik között az szerepelt, hogy a merevítő blokkolja a limfatikus keringést, emiatt a mell megtelik méreganyaggal. 

Azóta azonban számos tanulmány cáfolt rá ezekre az állításokra, és több neves társaság, például a Breast Cancer Now, a Cancer Research UK, illetve az Amerikai Rák Társaság is többször hangsúlyozta, hogy a melltartó semmilyen mértékben nem növeli a mellrák kockázatát. 

Méreganyagok, amik nem ürülnek ki – erről tehet az izzadásgátló?

Egy másik közkeletű nézet szerint az izzadásgátlók okolhatók a mellrák kialakulásáért. Ennek két magyarázata lehet, az egyik, hogy ha meggátoljuk az izzadást, a méreganyagok sem tudnak távozni a szervezetünkből, a másik, hogy a dezodorokban található alumínimumsó a bőrön keresztül bejut a szervezetbe, és ott rákot okoz. 

Forrás: Dreamstime

Természetesen ezek is teljes mértékben légből kapott gondolatok, a méreganyagok többsége ugyanis a máj és a vesék segítségével ürül ki a szervezetből,  nem pedig a hónaljunkon keresztül izzadjuk ki. Bár egy tanulmányban kimutatták, hogy a rákos mellszövetben alumíniumsó található, mindez nem bizonyít semmit, mivel nem hasonlították össze nem rákos szövetekkel, így nem derül ki, hogy vajon abban is van-e alumíniumsó. 

„Még fél mellel is szeretett és szeretkezett velem”
Halom Borbála dolgos édesanya volt, aki mindig vagányan vette az élet buktatóit, de egy novemberi napon teljesen átfordult az élete: mellrákot diagnosztizáltak nála. Az első felocsúdása után még maga sem tudta, hogyan fog folytatódni az élete. Borbála történetéért kattints ide!

2002-ben aztán egy, a Journal of the National Cancer Institute szaklapban közzétett tanulmányban egy 1606 nő bevonásával készített vizsgálat során végképp megcáfolták azt a hiedelmet, miszerint a dezodorok rákot okozhatnak. Ezt az eredményt egy 2006-os másik tanulmány megerősítette. 

Forrás: Thinkstock

Utóbbiból kiderült, hogy a nem rákos nők 82%-a használt dezodort, míg a mellrákosok közül csak 52%,  ami egyértelműen mutatja, hogy a két dolog között nincs összefüggés. 

A szűrővizsgálatok veszélyesek

A harmadik népszerű tévhit, hogy a mammográfiai vizsgálat maga okoz rákot, vagy legalábbis előidézi a terjedését. De ettől sem kell senkinek megijednie, a húszperces vizsgálat ugyanis olyan kismértékű sugárzással jár, hogy az semmiképpen nem tud rákot okozni. 

Forrás: Thinkstock

Természetesen érthető, hogy az ember fél a mammográfiás vizsgálattól, hiszen mindig ott a veszély, hogy rákot találnak a mellben, de nem szabad elfelejteni, hogy minél korábban fedezik fel valakinél a rákos megbetegedést, annál jobbak a gyógyulás esélyei, és míg régen a mellrák diagnózisa egyet jelentett a halálos ítélettel, ma már tízből nyolc nő sikeresen legyőzi ezt a kórt. 

Te tudod, mit kell kérdezned, ha felébred benned a gyanú?
Az emlő havonta elvégzett önvizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizd egészséged. A művelet nem bonyolult, nem fájdalmas, és csak néhány percig tart. Ezzel kapcsolatban számos anyagot találhatsz, amelyek lépésről lépésre, akár videóval segítik a folyamat pontos elvégzését. Ám, mi történik akkor, ha találsz valamit? A Life.hu cikkéért kattints ide!