Meglátni és megszeretni – bár a hollywoodi filmek szerint pontosan így kell(ene) indulnia minden valamirevaló szerelemnek, a valóságban ennél jóval bonyolultabb ismerkedni, randizni és végül boldogan élni, lehetőleg életünk végéig. Különösen, ha az egyik fél, mint jelen esetben a The Guardianon megjelent cikk írója valamilyen mentális zavartól szenved. Emily Reynolds remekül összefoglalja, milyen buktatókkal kell megküzdenie annak, aki bipoláris zavar ide vagy oda, de szeretne párra lelni.

Ismerkedni nehéz – szögezi le már rögtön az elején Emily Reynolds a The Guardian hasábjain. Nem kertel: a mentális betegség témájában (is) publikáló újságírónő bipoláris zavara már csak az olyan mindennapi szituációkat is megnehezíti számára, mint például egy egyszerű, kollégától jövő „hogy vagy?" kérdés. Ráadásul ott van a randizás, az ismerkedés időszaka, amikor ugyebár mindenki a lehető legjobb arcát igyekszik mutatni a kiszemeltjének.

A bipoláris zavar már csak a mindennapi szituációkat is megnehezíti, ráadásul ott van a randizás, amikor mindenki a lehető legjobb arcát igyekszik megmutatniForrás: Thinkstock

De mikor van az a pont, amikor el kell mondani? Fel lehet-e készülni a fogadtatásra? Hogyan kell tálalni egy mentális betegséget?

Így ne mondd el, hogy mentális beteg vagy

„A tanulság: mindenképpen jó, ha elmondod neki egy bizonyos ponton."

„Egy-két hónap viszonylagos nyugalom után azt gondoltam, hogy jól vagyok. Azt gondoltam, hogy nem is vagyok igazából mentális beteg. Talán minden tökéletes lesz végre, és soha többé nem kell rá gondolnom. Nem is kell ezt elmondanom a barátomnak, igaz? Hiszen jól vagyok" – kezdi Emily az egyik exével való történetét. Szerinte akkor az tűnt a könnyebb útnak, ha elhatárolja magát a betegségétől, és nem gondolt arra, hogy neki továbbra is problémája van emiatt. Később egy beszélgetés döbbentette rá arra, mennyire nincs is jól valójában.

„Egyszer felhozta az exbarátnőjét, aki antidepresszánson élt, miután váratlanul meghalt az édesapja. Arra panaszkodott, hogy a lány egész nap az ágyában feküdt, nem volt hajlandó szexelni vele, bármennyire is piszkálta ezért. Brutális volt hallani őt, ahogy az exe traumatikus élményét úgy írta le, mint aki lusta, és nem akart szexelni. Mintha a depresszió nem is a lányról szólt volna, hanem arról, hogy őt akarja büntetni ezzel az egésszel."

Emily és az exe között ez a beszélgetés 2 év után történt meg. Ekkor hozakodott elő az ő történetével: a fiú szerint ha nagyon akarta volna, már rég megölte volna magát.  Az volt a véleménye, hogy csak a figyelmet akarja felhívni magára ezzel az egésszel. Végül szakítottak.

„A tanulság: ne hasonlítsd a mentális betegséged másnak a gyerekéhez."

„Egy zseniális randin voltam. Magas volt, jóképű, és az első ember, aki felkeltette az érdeklődésemet a korábban rosszul végződött kapcsolatom után. Azon voltam, hogy ne rontsam el." A bor és a hirtelen jött öröm azonban közbeszólt.

„Megkérdezte: tudod, hogy van egy fiam? Erre én: ó, nem, nem tudtam. Ő: van, már 10 éves. Mire én: ne aggódj, nekem bipolárom van."

„A tanulság: ne hasonlítsd a mentális betegséged másnak a gyerekéhez"Forrás: Thinkstock

 

„A tanulság: szex közben ugyancsak nem jó előhozakodni vele."

Vannak bizonyos dolgok, amiket lehet mondani a szenvedély hevében, de a „bipolárom van, tudtad?" nem biztos, hogy éppen helyénvaló és időszerű kérdés a szexuális együttlét alatt. Ne kérdezd, miért történt. Ne kérdezd, mi vett rá arra, hogy ezt mondjam."

Így mondd el, hogy mentális beteg vagy

Csak mondd el

Ez persze nyilvánvaló, mégis fontos, hogy tudja, ki vagy, honnan jöttél, és mi mindent cipelsz magaddal. Ezután őt sem fogja semmi sem váratlanul érni, te őszinte tudsz maradni mind hozzá, mind pedig saját magadhoz – avagy tudtok dönteni, hogy most akkor együtt vagy külön.

Ha mégis félnél attól, hogy egy ilyen jellegű beszélgetés csakis a szakításhoz vezethet, jó ha tudod: egy 2013-as felmérésben a megkérdezett mentális betegek 77%-a, akik őszintén megosztották partnerüknek a problémájukat, mindössze 5%-uk szakított. A kutatásban részt vett személyek 74%-át pedig egyáltalán nem zavarta, hogy partnerének mentális zavara van.

Légy őszinte

„Nem kell részletekbe menően elmondani neki, de a legjobb, ha nagyjából őszinte vagy vele. Mondd el a típusát, a súlyosságát. Mondd el, hogyan érintett téged ez a múltban, és hogy hogyan fogja befolyásolni a kapcsolatotokat" – magyarázza Emily, aki a depressziós időszakaiban nem hogy kimozdulni, de fürödni sem tud.

„De beszélni kell róla. El kell mondani neki, hogyan tud rávenni arra, hogy elhagyjam a lakást, hogyan bátorítson, hogy figyeljek magamra – azt vettem észre, hogy ezek olyan nehézségek, amelyek valójában nem is olyan ijesztőek, mint amilyennek elsőre tűnnek."

„Mondd el a típusát, a súlyosságát. Mondd el, hogyan érintett téged ez a múltban, és hogy hogyan fogja befolyásolni a kapcsolatotokat"Forrás: Thinkstock

Segítsd ki őt tanácsokkal

Te tisztában vagy az állapotoddal, a partnered azonban valószínűleg nem – hát lásd el tanácsokkal.  Engedd, hogy jobban megismerje a diagnózisodat, hogy tisztában legyen vele és veled. Mondd el neki, honnan ismerheti fel, hogy baj van, hogyan tud neked segíteni. Legyen egy közös terv arra az esetre, ha baj van. Mondd el neki, kihez fordulhat ilyenkor, illetve kiket hívjon fel ilyenkor.

Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben

A szakítás fájdalmas dolog. Különösen akkor, ha az illető azért dönt mellette, mert nem tud vagy nem akar megbirkózni a másik fél mentális egészségi problémáival.

„Ennek ellenére mégis sokkal jobb valaki olyannal lenni, aki hajlandó és képes segíteni a betegségedben. A mentális zavarod nem határoz meg téged, és ugyanez igaz a kapcsolatokra is. De tudni, hogy valaki olyannal vagy együtt, aki a rossz napjaidon is ugyanúgy veled akar lenni, mint a jobb napokon, az csökkenteni tudja a szorongás mértékét."

Ez a közös Chris Brownban és Catherine Zeta-Jonesban
A depressziót a mentális betegségek "náthájának" tartják, számos embert érint élete során. A pszichiátria figyelmének középpontjában manapság mégis inkább a bipoláris zavar áll. A betegség pontos okát még nem tudták kimutatni, de sok esetben szoros összefüggést mutat a beteg kreativitásával, karizmájával, lendületével is. Nem egy olyan sztárról tudunk, akik testközelből élték át, vagy élik a mai napig a bipoláris zavarral járó érzéseket - kattints ide a Life.hu cikkéért!