Az őrültség és a zsenialitás sokszor kéz a kézben járnak. Mindezt nem csupán a történelem legnagyobb tehetségeinek életútja támasztja alá, hanem számos hasonló témában született kutatás is. A Life.hu most összegyűjtötte azokat a híres embereket, akik kétségkívül nagyot alkottak, elmeállapotuk pedig a mai napig esettanulmányként szolgál a kutatók számára.
Sosem létezett még zseni az őrültség árnyalata nélkül – így fogalmazott annak idején az ókori görög filozófus, Arisztotelész. Az általa vont párhuzam nem alaptalan: számos neurológiai kutatás és tanulmány igazolja, hogy azok, akik a történelem során valamilyen kiemelkedő dolgot alkottak, nagyon sokszor valamilyen mentális problémával is küzdöttek. Íme, a történelem leghíresebb és legőrültebb zsenijei.
Vincent van Gogh
A festő nem csupán alkotásai révén írta be magát örökre a történelembe: Vincent van Gogh nevét sokan összekapcsolják a ténnyel, ami szerint 1888-ban levágta bal fülét, melyet később egy prostituáltnak ajándékozott. A művész elmeállapota a mai napig izgatja a tudósokat, az idő folyamán több mint 150 diagnózist állították már fel mentális egészségére vonatkozóan.
Orvosai annak idején epilepsziát állapítottak meg nála, mára azonban valószínűsítik, hogy a híresen abszintkedvelő művész bipoláris zavarban és a belső fület érintő megbetegedésben, az úgynevezett Meniére-betegségben szenvedhetett. Egyes feljegyzések szerint Van Gogh arról panaszkodott öccsének, hogy látásproblémákkal küzdött, amelyet valószínűleg zöld hályog okozhatott. A feltételezések szerint a színek szerelmeseként nem bírta elviselni a tényt, hogy elveszítheti látását, és ezért lőtte magát mellbe egy revolverrel.
Csáth Géza
Az orvosból lett író kétségtelenül igazi tehetség volt: fiatalkorában lelkesedett a festészetért, mindössze 14 éves volt, amikor megjelent első zenekritikája, a nyolcadikos gimnazistaként írt A kályha című novelláját pedig a kor egyik legnagyobb irodalmi alakja, Bródy Sándor is értékelte. Később elvégezte az orvosi egyetemet, majd pszichiátriai betegekkel kezdett foglalkozni.
– írta róla később visszaemlékezésében unokatestvére, Kosztolányi Dezső. Csáth Gézát többször is kezelték a háború után kialakult morfiumfüggősége és gyenge idegei miatt. Egy alkalommal a bajai kórházba utalták be őt, ahonnan azonban megszökött, majd három lövéssel végzett feleségével, Jónás Olgával. Csáth Géza ezután nagy adag morfiumot vett be, és megpróbált öngyilkos lenni, ám egy szerb katonaorvos megmentette az életét.
Később azonban sikerült neki: a szabadkai kórházból való szökése után feltartóztatták a szerb demarkációs vonalnál, ahol hiába kérte a katonákat, hogy inkább lőjék agyon, mintsem visszavigyék a kórházba, nem tettek eleget a kérésének. Csáth Géza végül lenyelte a magánál tartott mérget, és meghalt.
Prince
A popzene egyik legnagyobb alakja 2016-ban hunyt el váratlanul. Halála az egész világot megrázta, kiváltképp, miután kiderült, hogy az ok gyógyszer-túladagolás volt. Egyes hírforrások szerint Prince bénító lámpalázát és a tömegtől való iszonyát igyekezett kordában tartani különféle nyugtatókkal.
Mivel az orvosoktól rettegett, fájdalomcsillapítóval igyekezett elejét venni bajainak. Prince, akit kiskorában epilepsziás rohamok gyötörtek, illegális gyógyszerésze szerint az énekes már a nyolcvanas évektől kezdve súlyosan függő volt.
Ernest Hemingway
Testi sérülések, személyiségzavar, alkotói válság, eladósodás és mániás depresszió – az utókor a mai napig csak találgatni tud, pontosan miért vetett véget életének 1961-ben az akkor pályája csúcsán járó Ernest Hemingway. A Nobel-díjas regényíró mögött igen eseménydús és kemény évek állnak: 17 éves korában otthagyta az iskolát, hogy újságíró, majd pedig katona legyen.
Az itt ért tragédiák nem csupán fizikai, hanem mentális egészségének sérülését is okozhatták. Hemingway családjában egyébként több öngyilkosság is előfordult: többek között apja, Clarence, illetve unokája, a szépségéről híres Margaux is önkezével vetett véget életének.