Meglepő és furcsa betegségek

Idegen akcentus szindróma

Eleinte a pszichiátriai betegségek közé sorolták, egy későbbi kutatás után azonban megállapították, hogy az idegen akcentus szindrómában szenvedő betegek valamennyi tagjánál jelen vannak ugyanazok az agyi elváltozások, amelyek a hangmagasság és a hanglejtés változásához, illetve a magánhangzók elnyújtásához vagy nyíltabb ejtéséhez vezethetnek. Az idegen akcentus szindrómás betegek hirtelen kezdenek el valamilyen alig felismerhető dialektusban vagy akcentussal beszélni. Az első esetet 1941-ben jegyezték fel, amikor egy norvég nőt németes akcentusa miatt elűztek a helyi közösségből.

Kifésülhetetlen haj szindróma

Itt most nem arról a minden reggel gondot okozó jelenségről beszélünk, amikor csak nagy nehézségek árán tudod kibogozni a hajad. A kifésülhetetlen haj szindrómában szenvedőknél ennél súlyosabb a helyzet: ilyenkor nincs csomó, gubanc, nem rasztásodik, mégis lehetetlen kifésülni a hajat. Mindennek oka a rendellenes és furcsa hajnövekedés, a göndörödő, ovális, háromszög vagy egyéb furcsa formákat felvevő tincsek. Mindez miatt nem csupán ápolatlannak tűnik a frizura, hanem sajnos a megoldása is elég drasztikus: az egészet le kell vágni. Ám öröm az ürömben, hogy utána már újra úgy „viselkedik” a haj, ahogyan előtte is. A kifésülhetetlen haj szindrómát sok esetben valamilyen betegség, kemoterápia, esetleg gyógyszeres kezelés okozhatja.

Smith–Magenis-szindróma

Sírtad már el magad zenétől, annyira meghatódtál tőle? Aki Smith–Magenis-szindrómában szenved, bárhol és bármikor könnyekre tud fakadni egy-egy dallam hallatán – ám ők nem a meghatottság miatt, hanem mert az agyuk érzelmekért felelős területét ingerli a muzsika, ami miatt sírni kezdenek. Mindeközben azonban egyáltalán nem éreznek szomorúságot. A nehezen diagnosztizálható rendellenesség kísérő tünetei lehetnek az alvászavar és a beszédbeli visszamaradottság is.

Nevető halál

Ezt a rendkívül furcsa betegséget a hirtelen fellépő nevetőgörcs, a végtagok remegése, majd az ezeket követő egyensúlyvesztés, mozgás- és beszédképtelenség jellemzi. Elsőként és kizárólag Új-Guinea népeinél jegyezték föl, akiknél a kannibalizmus végével meg is szűntek a tünetek. A nevető halál, vagy más néven kuru nevű betegség a szivacsos agysorvadás egyik fajtája, felfedezője, Carleton Gajdusek pedig 1976-ban Nobel-díjat kapott érte.

Stendhal-szindróma

Valószínűleg sokunk ismeri az érzést, amelyet egy-egy gyönyörű művészi alkotás vagy panorámás kilátás tud okozni. Ám azt már csak kevesen mondhatják el magukról, hogy mindezek láttán a heves szívdobogáson kívül ájulást vagy szédülést tapasztaltak volna. Pedig a Stendhal-szindróma pontosan ezzel jár, és évente több százan meg is tapasztalják, kiváltképp, akik a festői szépségű Firenzében járnak. A különös rendellenességre egyedüli gyógyír az utazást követő szürke hétköznapok.