Vajon a daganatos megbetegedések a génjeinkbe kódoltak vagy külső tényezők befolyásolják a kialakulásukat?

A rákkutatók szerint kevésszer lehet bizonyítani az öröklődés hatását, az esetek döntő hányadában a belső és a külső tényezők egyaránt felelősek azért, hogy kinek a szervezetében indul el rosszindulatú sejtosztódás. A rákos megbetegedéseknek nagyjából az 5-10 százaléka az, amely örökletes genetikai hibákhoz köthető. Az örökletes génhibákat hordozó családokban azok a családtagok, akik a hibás géneket öröklik, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg rákban, mint az öröklött génhibát nem hordozó emberek. Szerencsére ma már bárki számára elérhetőek azok a vizsgálatok, amelyeknek a segítségével az orvosok képesek kiszűrni a rákos megbetegedésre hajlamosító génhibákat.

Ezek a vizsgálatok többtíz-féle öröklődő ráktípusra szűrnek, így még időben, a betegség esetleges kialakulása előtt tájékozódhatunk arról, mennyire vagyunk génjeink által kitéve a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetőségének.

Ezek a vizsgálatok többtíz-féle öröklődő ráktípusra szűrnekForrás: Thinkstock

 

A tumor, vagy más néven daganat
A daganat, tumor vagy neoplázia a szervezet megváltozott sejtjeinek progresszív burjánzásából származó körülírt szövetszaporulat, amelynek növekedése a kiváltó tényezők megszűnése után is tovább tart és viszonylag független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A daganat lehet rosszindulatú vagy jóindulatú. A tumor kifejezés szó szerint „duzzanatot" jelent, és időnként ebben az értelemben használatos.

Külső tényezők

A dohányzás és a táplálkozás. A genetikai hajlamon túl külső tényezők is befolyásolhatják a daganatos megbetegedések kialakulását. A két fő ok a helytelen táplálkozás és a dohányzás lehet. A dohányzás – a passzív dohányzás is – minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli, de különösen a tüdő-, száj-, gége- és húgyhólyagrákét, az emésztőrendszeri rákok kialakulásában pedig a helytelen táplálkozás játszik szerepet. A táplálkozás tekintetében kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú táplálékbevitel fokozza az emlő-, a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egyébként nem elsősorban a zsír önmagában, hanem a túlhevült, odaégett származékok a rákkeltők. A húsok esetében az erősen sózott, szárított, pácolt és füstölt húsok rendszeres fogyasztása növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát, míg az élelmiszeradalékok, tartósítószerek csak nagy dózisban adva bizonyultak rákkeltőnek, de ezeket az élelmiszereink rendkívül kis mennyiségben tartalmazzák. Veszélyt ezért nem igazán jelentenek.

Alkoholfogyasztás. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a rák kialakulásának. Szakmai körökben bizonyítottnak tekintik, hogy nagymértékű fogyasztása gége-, szájüreg-, garat-, nyelőcső- és májrák vonatkozásában oki tényezőként szerepel. Az erős italozás és dohányzás együttesen a szájüregi és nyelvrák illetve a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát többszörösére növeli. Minden jel szerint nőknél az emlőrák előfordulási gyakoriságát is jelentősen növeli.

A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a rák kialakulásánakForrás: Thinkstock

Életmódbeli tényezők. Régóta ismert az orvostudományban, hogy az elhízás - amellett, hogy számos más megbetegedés (cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés stb.) gyakoribb előfordulását eredményezi , fokozott kockázati tényező egyes rákféleségek kialakulásában is. Elhízott nők körében a méhtest-, epehólyag- és emlőrák, elhízott férfiakban pedig a vastagbél- és prosztatarák gyakoribb előfordulását észlelték. A prosztatarák az ülőéletmóddal is összefüggést mutat.

Egyéb tényezők. A radioaktív és a különböző elektromágneses sugárzások rákkeltő hatásáról sok bizonyíték áll rendelkezésre. Az ultraibolya sugárzás például közvetlenül a bőrt éri, és a bőrrákok kialakulásában játszik nagy szerepet, a röntgen-sugár a mélyebb szöveti rétegekbe is behatol. A környezetünkben lévő vegyi anyagok, mérgek kívülről vagy a testbe bejutva okozhatnak bajt. Civilizált életünk során a vegyi anyagok egy részét nagyon nehéz elkerülni; a minket körülvevő rákkeltő anyagok közül a legfontosabbak az arzén, az azbeszt, illetve egyes festékek és lakkok alkotórészei.

Ha már megtörtént a baj, akkor sem kell aggódunk

Az utóbbi években forradalmi változások zajlanak a rákgyógyításban: számos ráktípusnál váltak elérhetővé a célzottan ható készítmények, amelyekkel - ha a megfelelő páciensnek adják - jelentős állapotjavulást lehet elérni.

Az utóbbi években forradalmi változások zajlanak a rákgyógyításbanForrás: Thinkstock

Kibontakozóban van azonban egy ennél nagyobb horderejű eredmény is. Ismert, hogy ha egy mutáció valamely szervben rákot képes okozni, akkor ugyanaz a mutáció - anatómiai egységtől függetlenül - más szerveinkben is rákot okozhat. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy egyre több, egy adott célpontra kifejlesztett célzott szerről derül ki, hogy több daganattípusban is hatékony, amennyiben ez a célpont jelen van a tumorban. A célzott terápia sikerének feltétele, hogy a gyógyszert a megfelelő beteg kapja: ennek eldöntéséhez szükségesek a daganatgének elemzésén alapuló, a gyógyszerek hatékonyságát előrejelző vizsgálatok.

„A daganatokban lévő génhibák többsége nem öröklődik és kizárólag a daganatszövetben található. Ezért a vizsgálatokat alapvetően a daganatszövetből végzik erre felkészült speciális laboratóriumokban. A már finanszírozott gyógyszerek alkalmazásához szükséges egy-két gén vizsgálata sok helyen elérhető és támogatott. Hazánkban lehetőség van ezeket kiegészíteni a személyre szabott alkalmazáshoz szükséges további tesztekkel és a klinikai vizsgálatokban lévő hatóanyagok célpontjaival, hogy növeljék annak lehetőségét, hogy a beteg személyre szabottan a megfelelő kezelésben részesüljön. A célzottan ható, a génhibák eredményét „kijavító", és így a daganatfejlődést lassító, vagy esetleg megszüntető készítmények egyes ráktípusoknál már elérhetővé váltak, amelyekkel egyes esetekben gyors és drámai állapotjavulást lehet elérni. Ezeknek a terápiáknak azonban csak egy része törzskönyvezett és finanszírozott és a legtöbb készítmény pedig még csak klinikai vizsgálatok keretében hozzáférhető.

A daganatokban lévő génhibák többsége nem öröklődik és kizárólag a daganatszövetben találhatóForrás: Thinkstock

 Fontos szem előtt tartani, hogy a kezelő orvos és betege a laboratóriumi leletek ismeretében döntsön az új, személyre szabott szerek terápiába építéséről, hiszen minden esetben egyedi döntés szükséges és a kemoterápiát vagy sugárkezelést sem feltétlen váltja ki a célzott kezelés. Ha megvan a célpont és a tervezett hatóanyag, akkor sem biztos, hogy a beteg rögtön megkaphatja az adott kezelést. Ezeket a hatóanyagokat a szakmai szabályokat figyelembe véve kell az adott beteg terápiás tervébe beépíteni különös tekintettel arra, hogy a célzott gyógyszeres kezelésnek is lehetnek komoly mellékhatása .Fontos tehát, hogy a beteg kezelését tervező, irányító szakemberek szoros együttműködésben dolgozzanak a daganatos beteg egész kezelése során, különösen a terápiás váltások tervezésekor." – avatott be minket az egyénre szabott kezelési módszerek titkába Dr. Mathiász Dóra, az Oncompass Medicine klinikai igazgatója.

A szakértőről

Dr. Mathiász Dóra a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, az MBA képzést az Oxford Brooks Egyetemen végezte. Három szakvizsgával rendelkezik: belgyógyászat, klinikai farmakológia és egészségbiztosítás. Az egyetem elvégzését követően belgyógyászként dolgozott Budapesten és Brüsszelben. Külföldről hazatérve a gyógyszeriparban helyezkedett el. Orvosigazgatói pozícióban dolgozott 21 évig. Anyanyelvén kívül két idegen nyelven beszél.