Sci-fibe illő jelenetek és a szervdonorkérdés: interjú prof. dr. Máthé Zoltán sebészprofesszorral

Forrás: Shutterstock -
szervadomány vese Svájc Prof. Dr. Máthé Zoltán sebészprofesszor klinika máj gyógyítás szervdonor orvos transzplantáció májátültetés vér nélküli májátültetés Németország Kanada sebész
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ki lehet ma Magyarországon szervdonor? Miért számít úttörőnek a vér nélküli májtranszplantáció? A Life.hu prof. dr. Máthé Zoltán sebészprofesszorral készített interjút, aki már több mint 500 májátültetést végzett. Nevéhez fűződik az itthon teljesen új módszernek számító vér nélküli májtranszplantációk bevezetése. Ő végezte az első hazai felnőttkori élődonoros májátültetést is. Kanadában, Svájcban és Németországban szerzett nemzetközi tapasztalatával 2014-ben a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója lett, és jelenleg itthon segíti a betegek mielőbbi gyógyulását.

A szervátültetés mikéntjéről a legtöbben csak a kórházas tévésorozatokból szereznek információt. Pedig a valóságban sok dolog nem úgy történik, mint a filmkockákon. A Life.hu most prof. dr. Máthé Zoltán sebészprofesszorral készített interjút, aki többek között arról beszélt, hogy ki lehet ma Magyarországon szervdonor és arról is, hogyan alkalmazza a hazánkban úttörőnek számító vér nélküli májátültetést a betegek gyorsabb gyógyulása érdekében. Azt is elmondta lapunknak, hogy mennyire engedheti be a műtőbe az érzelmeket egy transzplantációs csapat tagjaként.

Pályája során fordultak már elő extrém esetek. Egy alkalommal például egy 50-60 kilogrammos páciensből 22 kilogramm súlyú májat operált ki. „Ez volt az egyik legnagyobb máj, amit eltávolítottam. A nagy súlyt a különböző méretű, folyadékkal telt ciszták okozták. Az utána beültetett egészséges májjal a beteg sikeresen és gyorsan felépült” – árulta el a professzor.

Prof. Dr. Máthé Zoltán sebészprofesszor Fotó: justphoto.hu/Just Péter

Kevesebb vér, gyorsabb gyógyulás

Prof. Dr. Máthé Zoltán 25 éve foglalkozik transzplantációs sebészettel. Kiemelt szakterületei közé tartozik az úgynevezett HPB sebészet, mely a máj-, az epeúti és a hasnyálmirigy-sebészetet foglalja magába. „A transzplantációs és a haladó májsebészet szorosan összefonódik, egymást kiegészíti, az egyik szakterületen bevezetett új módszerek gyorsan átvehetők, alkalmazhatók és kombinálhatók. Ezért fontos a két szakterület összehangolt, észszerű ötvözése" – hangsúlyozta a sebészprofesszor.

„A transzplantáció nem egy gyakori beavatkozás, jómagam 25 év alatt több mint 500 májátültetést és több mint 400 veseátültetést végeztem különböző centrumokban” – osztotta meg lapunkkal. Hozzátette, hogy ugyan Kanadában élődonoros májátültetésre is kapott képesítést, Európában az összes transzplantációs műtét mindössze 3–5 százalékát teszik ki ezek a beavatkozások.

A külföldön megszerzett technológiai tudást itthon is bevezette, meghonosította, ahogy a vér nélküli májátültetést is. „Különböző tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a nagyműtéteknél fellépő vérigény közvetlen hatással van a műtét utáni gyógyulásra. Cél, hogy minden nagyoperációnál minél kisebb traumát okozzunk a betegnek, ezzel együtt minél kevesebb vér adására legyen szükség. Különösen igaz ez a májátültetés esetében. Egy több órán át tartó műtét alatt a beteg máj már nem tudja a véralvadáshoz szükséges faktorokat termelni, ezért ezek a páciensek rendkívül vérzékenyek. Pár éve még a gyakran 10–15 órás műtétek alatt 15–20, de akár 50 egység vér átömlesztésére is szükség volt, ami két-háromszoros teljes vércserét jelentett. Ezt a koncepciót változtatták meg különböző nemzetközi csoportok, amelyekben én is dolgoztam Kanadában és Németországban, így a műtét idejét 3-4 órára, a műtét közbeni vérigényt minimálisra csökkentettük" – fogalmazott a sebészprofesszor. Mint mondta: a klinikán az utóbbi évben megduplázódott a májátültetések száma, ezek mintegy felét már teljesen vérmentesen végzik. A vér nélküli transzplantációnak köszönhetően a betegek rövid és hosszú távú gyógyulása is gyorsabb. A tudomány, a technika, a sebészi és altatóorvosi tudás, valamint a műszerpark együttes fejlődésével már lehetővé vált, hogy az átültetésen átesett betegek csupán néhány napot töltsenek az intenzív osztályon, majd 2-3 hét után elhagyják a kórházat.

A vér nélküli transzplantációnak köszönhetően a betegek rövid és hosszú távú gyógyulása is gyorsabb Forrás: Shutterstock

Néhány éve, hazatérése után, prof. dr. Máthé Zoltán végzi a gyermek májtranszplantációkat is Magyarországon, ami különösen nehéz feladat. Nemcsak az érzelmi megterhelés miatt, hanem azért is, mert olyan precíziós módszereket és speciális megoldásokat kell használni, amelyek a felnőtt sebészetben ritkán fordulnak elő.

Sci-fibe illő jelenetek a műtőben

Prof. Dr. Máthé Zoltán a sci-fi filmekbe illő laparoszkópos és robotsebészeti eljárásokra is szerzett képesítést Svájcban, Kanadában és Németországban töltött évei alatt. Mint mondta: az úgynevezett „kulcslyukmódszert”, azaz a laparoszkópos eljárást mostanában kezdték el használni a haladó májsebészetben.

„Ilyenkor egy kisebb nyíláson keresztül bevezetünk egy kamerát a testbe, és ott különböző speciális eszközökkel ugyanazok a tevékenységek, mozdulatok, műveletek végezhetők el, mint a nyitott sebészetben. Technikailag egy kicsit bonyolultabb, sokszor megterhelőbb; ugyanakkor sokkal precízebb, mert nagyítás alatt látjuk a problémát, másrészt jobban és más szögből láthatók a különböző szervek. A transzplantációban az élődonoros veseeltávolítást már 8-9 éve laparoszkópos módszerrel végezzük" – osztotta meg a Life.hu-val az orvos.

A robottal történő operáció során még precízebb nagyítással dolgozhat a sebész, a különböző eszközök pedig 360 fokban elfordíthatók. Magyarországon még nincs hasi operációra alkalmas robot, de vannak olyan országok, ahol ezeket már gyakran alkalmazzák nem sak a májsebészetben, de a transzplantációban is.

A robottal történő operáció során még precízebb nagyítással dolgozhat a sebész Forrás: Shutterstock

Ki lehet szervdonor?

Ha szervátültetésre gondolunk, általában a kórházas sorozatokból megszerzett tudásunk dominál. Látjuk magunk előtt, ahogyan az orvosok a család beleegyezését kérik, ha egy szerettük elhunyt. De láthatjuk azt is a tévéképernyőn, ahogy valaki felajánlja például veséjét vagy májának egy darabját valamely családtagjának. De hogyan működik ez valójában Magyarországon?

A donációt 1972 óta szabályozzák hazánkban, prof. dr. Máthé Zoltántól megtudtuk, hogy jogszabály írja elő a feltételezett beleegyezés elvét, az Eurotransplant más országaihoz, például Ausztriához hasonlóan. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem szeretne hozzájárulni szerveinek transzplantációs célra való felhasználáshoz, nyilatkozhat erről a transzplantációs regiszterben, a háziorvosnál vagy akár egy családtagnál írásban.

„Agyhalál esetén a hozzátartozóktól engedélykérés Magyarországon nem szükséges. Ha valaki ebbe az állapotban kerül, tájékoztatják a hozzátartozókat. Kivételt képeznek a 18 éves kor alatti donorok, akiknél a hozzátartozó beleegyezése is feltételként szerepel a jogszabályban" – hangsúlyozta a sebészprofesszor.

Élődonoros átültetésre egyenes ági rokonoknál és úgynevezett érzelmi rokonoknál van lehetőség. Ilyen érzelmi rokonok lehetnek a házastársak vagy a barátok. Utóbbi esetekben egy, a transzplantációs munkacsoporttól független etikai bizottság bírálja el a szoros érzelmi kapcsolat meglétét. Élődonoros átültetés elsősorban a páros szerveknél, például a vesénél, illetve a máj esetén jön szóba. A májnak ugyanis kitűnő az újraképződési képessége.

Élődonoros átültetésre egyenes ági rokonoknál és úgynevezett érzelmi rokonoknál van lehetőség Forrás: Shutterstock

Az érzelmek helye a műtőben

Dr. Máthé Zoltán hangsúlyozta, hogy munkájában elengedhetetlennek tartja az orvos-beteg közötti feltétlen bizalom kiépítését. Rengeteg fél- és hamis információ terjed az interneten, így fontos, hogy minden esetben ismertesse a szakorvos a betegeivel, hogy pontosan mi várható, melyek a tervezett beavatkozás fontosabb lépései.

„Minden műtét előtt leülök a beteggel, lerajzolom és elmagyarázom neki, hogy pontosan mit tervezünk, hogyan tudunk segíteni, mi a tervezett beavatkozás pontos menete. Megbeszéljük és közösen mérlegeljük a lehetőségeket, beleértve a beavatkozás elmaradásának kockázatát, a várható eredményt és az esetleges szövődményeket is. A döntés minden esetben közös és egy bizalmi kapcsolaton alapul" – mondta a sebészprofesszor. Ugyanakkor elárulta azt is, hogy a transzplantációs sebészetben rendkívüli az érzelmi terhelés, ám amikor belépnek a műtőbe, már csak a megoldandó feladatra koncentrál. „Ez egy komplex csapatmunka, 30–40 ember van minden transzplantáció mögött, a siker záloga a szoros együttműködés. A sikeres beavatkozás nem egy ember, hanem az összehangolt csapatmunka közös eredménye" – jelentette ki a sebészprofesszor.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.