Akik hirtelen más kiejtéssel kezdenek el beszélni - Ilyen betegség az idegen akcentus szindróma

Forrás: Shutterstock -
különleges betegségek betegség kiejtés akcentus idegen akcentus szindróma
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Mit szólnál hozzá, ha holnap felébredve palócosan, vagy székelyesen beszélnéd a magyart? A világ legkülönlegesebb betegségeiről szóló cikksorozatunkban a progéria, a gigantizmus, a vízallergia, a kék bőr jelenség, a faember-betegség, a Möbius-szindróma, az Alice Csodaországban-szindróma, a situs inversus és a Kőember-betegség és a nevető halál után most az idegen akcentus szindróma következik.

A világ egyik legfurcsább betegsége, egészen pontosan tünetegyüttese az idegen akcentus szindróma: az ebben szenvedők egyik pillanatról a másikra, jellemzően valamilyen trauma következtében elkezdenek teljesen másként beszélni. Ugyanúgy az anyanyelvükön, de idegen kiejtéssel, mintha egy külföldi bújt volna a bőrükbe. Ráadásul legtöbbször elég jól beazonosítható az is, milyen konkrét akcentus lesz a sajátjuk – miközben ezek a páciensek a legtöbb esetben soha nem jártak a világ azon tájékain, aminek a nyelvi sajátosságait átvették, tehát nem lehet arról szó, hogy valahogyan megtanulták korábban a kiejtést.

Az idegen akcentus szindrómában szenvedők egyik pillanatról a másikra elkezdenek idegen kiejtéssel beszélni Forrás: Shutterstock

Feljegyeztek olyan eseteket, amikor egy fejsérülés után egy norvég nő német akcentussal kezdett el beszélni, egy amerikai páciens pedig a félresikerült csontkovács-kezelés után oroszos kiejtéssel beszélte az angolt. A jelenséget vizsgáló tudósok azt is megfigyelték, milyen típusú akcentusváltozások a leggyakoribban: a brit betegek esetében a francia, a skót és a holland, a japán páciensek részéről pedig a koreai kiejtés bukkant fel leginkább a semmiből. Persze a „leggyakoribb" kifejezés jelen esetben erősen félrevezető, mert eleve egy nagyon ritka jelenségről van szó – alig több mint 60 esetet diagnosztizáltak eddig.

Ebben az is szerepet játszik, hogy csupán 1907-ből származik az első feljegyzés egy ilyen esetről, amikor egy párizsi férfi a szélütése után elkezdett elzászi akcentussal beszélni. A 2. világháborúban egy Astrid nevű norvég nőt talált fejen úgy egy bombarepesz, hogy németesen kezdett el beszélni – ebből pedig számos kellemetlen élménye származott, hiszen a hazáját ekkoriban épp megszállva tartotta a náci Németország. Astrid a sérülése után két évvel találkozott Georg Herman Monrad-Kohn neurológussal, aki elkezdte vizsgálni a nőt, és az állapotát diszprodóziának nevezte el. A latin kifejezés azt a tünetegyüttest sűríti magába, melynek során a beszéd hangtani elemei, dallama, intonációja, a hangsúlyai tartósan megváltoznak a korábbi állapothoz képest. Ugyanennek a jelenségnek a leírására 1982-ben alkotta aztán meg Harry Whitaker az idegen akcentus szindróma kifejezést, és ez terjedt el aztán világszerte.

Georg Herman Monrad-Kohn Forrás: absalonpedersonbeyer.slektenbeyer.com

De ez az elnevezés valójában félrevezető. Orvosi értelemben ugyanis csupán arról van szó, hogy a betegek különféle külső traumák (agyvérzés, autóbaleset stb.) hatására olyan sérülést szenvednek, melynek során a hangképzésért felelős agyrészek károsodnak. Emiatt szisztematikus változás következik be adott beszédbeli elemek kiejtésénél, megváltozik a hangok hossza, a hangzók zengése, a beszéd ritmusa. Egy beszédképzési zavar, ún. motoros afázia egyik speciális esete ez a tünetegyüttes, és valójában nem idegen akcentussal kezdenek el beszélni a páciensek, csak másképp. Ez a másképp viszont a legtöbb esetben azonosítható a környezetük számára valamilyen akcentussal – hisz az akcentusok jellemzője épp az, hogy a hangok hosszában, a hangzók zengésében, a beszéd ritmusában stb. térnek el egymástól egy adott nyelv beszélői között.

Az idegen akcentus szindrómától szenvedők tehát valójában nem idegen akcentussal beszélnek, csak úgy hangzik a beszédük. Ez persze ettől még rengeteg negatív következménnyel járhat a számukra, hiszen sok esetben egy adott kiejtés rendkívül fontos meghatározója egy közösséghez tartozásnak. Ráadásul az idegen akcentus szindrómára jelenleg nem létezik hatásos kezelési gyógymód. A páciensek jó esetben maguktól nyerik vissza az eredeti kiejtésüket – feljegyeztek már olyan eseteket is, amikor ez néhány órán belül bekövetkezett, de a legtöbbször hosszú évek folyamata, és az kell hozzá, hogy az agy egészséges részei fokozatosan átvegyék a sérült területek funkcióit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.