"Kislányom, már megint nem etted meg az ebédet? Bezzeg Afrikában az éhező gyerekek hogy örülnének neki!" - Te is gyakran hallottad ezeket a mondatokat a szüleidtől, vagy esetleg te magad szoktad így megrendszabályozni csemetédet? Tedd a szívedre a kezed, valóban érdekel az Afrikában éhező gyermekek sorsa, vagy csak egy jól hangzó frázisként dobálózol ezekkel a szavakkal?

Tudom, nem te fogod megváltani a világot, és azzal a pár falat kidobott étellel amúgy sem lakna jól a több millió éhező. És egyébként is, sok ezer kilométer távolságból te mégis mit tehetnél az afrikai gyerekek érdekében. Afrikában szegénység van, és éheznek, ezt mindenki tudja. Nem jó, nem jó, de hát mit is lehetne tenni? - Jól gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló témák kapcsán neked is ezek a gondolatok futnak át az agyadon? De hiába mutogatsz másokra, te is része vagy a gépezetnek. 

Forrás: AFP/Damien Meyer

 

A világ élelmezési rendszerével és az emberek hozzáállásával nagyon komoly baj van: annyi élelmiszert termelünk, amivel az egész bolygót jól tudnánk lakatni, és mégis

870 millió ember éhesen fekszik le minden áldott nap. Ezzel szemben a nyugati társadalmakban több mint 1000 millióan szenvednek az elhízás különböző formáitól. Kissé bizarr kettőség, nem gondolod?

Szívszorító magyar kisfilm a gyermekéhezésről

A Magyar Református Szeretetszolgálat ezzel a kisfilmmel az egyre súlyosbodó hazai gyermekéhezésre hívja fel a figyelmet. A főszereplő kislány minden útjába kerülő dolgot ételnek lát.

A túlfogyasztás mellett a pazarlás is megdöbbentő méreteket ölt: a világnak ezen a felén a megtermelt élelmiszer harmada (!) a szemétben végzi, pedig ebből akár többször is jól lehetne lakatni az alultáplált, éhező embereket. Finoman szólva sem gazdálkodunk túl jól azzal, amink van. 

Forrás: AFP/Loic Venance

 Élelmiszer-igazságosság?

Az éhezés legfőbb oka, hogy az élelmiszerek elosztása, és az ahhoz való hozzáférés nem megfelelő: elegendő élelmiszert termelünk, de nem mindenki juthat hozzá. Az ENSZ becslései szerint

2050-re 70%-kal kell növelni a termelést, hogy a földön élő 9000 millió embert ellássuk élelmiszerrel.

Az élelmezési rendszer számára nagy kihívást jelent, hogy kevesebb forrásból kellene többet termelni, miközben a megoldást inkább az jelentené, ha a fogyasztási szokásainkat változtatnánk meg. Ha tudatosítani lehetne a jóléti társadalmak polgáraiban - igen, benned is! -, hogy az élelmiszeripar micsoda károkat okoz a földünknek, talán kevesebb lenne a pazarlás, ezáltal pedig alacsonyabb mértékű a környezetszennyezés.

A megoldás te vagy

Egészen egyszerűen nem dughatod tovább homokba a fejed, neked is változtatni kell, amin csak tudsz. Hogy nem a te problémád? De igen, a tied is, a gyerekeidé és unokáidé. Hogy te nem tehetsz ellene? De igen. Ha a történelem során mindig mindenki hárította volna a felelőséget, hogyan szerveződtek volna forradalmak, hogyan alakult volna ki a mai modern társadalom? Tömegek kellenek, akik változást akarnak, és akik tesznek is a változásért.

/1505/Az__h2015512174923

Tudom jól, hogy hazánkban is rengetegen élnek rossz körülmények között, nekik érthető módon kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy azon filozofáljanak, hogyan segíthetnek levenni a föld válláról a terheket. Vannak azonban - és lehet, hogy te is közéjük tartozol -, akik igenis megtehetnék, hogy odafigyelnek az életmódjukra, a megszokás, lustaság és közöny miatt azonban nem veszik a fáradságot. Pedig nem kellene hatalmas változtatásokban gondolkodnod, csupán néhány igazán hétköznapi dologra odafigyelni. A legfontosabb, hogy komolyan veszed a problémát, és nem csak a “nagyhatalmaktól” várod azok megoldását. 

Éhező gyerekek Magyarországon
Azt mondod, az éhező afrikai gyerekek nem a te problémád? Akkor mi a helyzet az éhező magyar gyerekekkel? A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő 2014-es kutatása szerint Magyarországon igencsak elkeserítő a helyzet: a gyerekes családok majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A vizsgált országok közül csak Törökország előz meg minket, ott a gyermekes családok 50%-a volt képtelen mindig a megfelelő ételt nyújtani a legkisebbeknek, Magyarországon ez az arány 47%. Utánunk 33%-kal Mexikó következik, a gazdasági válság által megtépázott Görögországban és Portugáliában pedig 25% és 28% ez az arány. 
A kutatás szerint a helyzet hazánkban hat év alatt romlott számottevően, 2007-től 2013-ig ugyanis 32%-kal növekedett a megfelelő táplálékot előteremteni képtelen gyermekes családok aránya.

Tényleg annyival finomabb az olasz paradicsom, mint a hazai? Tudom, van, hogy a külföldről behozott élelmiszerek olcsóbbak, mint az itthon megtermelt társaik, de ha lehetőséged van rá, kövesd a jól ismert szlogent: "Válaszd a hazait!" Egyél kevesebb húst, több helyben termesztett idényzöldséget és gyümölcsöt. Részesítsd előnyben minél közelebbről származó (50 km-en belül) élelmiszereket és növeld táplálkozásodban a nyers ételek arányát a feldolgozottal szemben. Ha pedig olyan élelmiszert vásárolsz, ami Magyarországon nem terem, figyelj rá, hogy etikus kereskedelemből (fair trade) származzon a termék.

Valóban teljesíthetetlen elvárások?