Centralia, a pokol tüzén égő város

A várost 1841-ben alapították, fénykorát pedig akkor élte, mikor megnyitották a település első szénbányáját, 1854-ben. Ekkor a városka rohamos fejlődésnek indult, egymás után épültek az iskolák, templomok, boltok. Több mint 100 évig zavartalanul folyt itt az élet, egészen 1962 májusáig, amikor is a város vezetősége megbízta a helyi tűzoltókat, hogy az Amerikai Háborús Hősök Emléknapjának ünnepségére takarítsák ki a várost. A tűzoltók el is végezték a feladatot, majd az összegyűjtött szemetet a régi bányajáratokba hordták, ahol meggyújtották és elégették őket.

A hulladék el is égetett, ők pedig a maradék parazsat eloltották. A város vezetői csak később döbbentek rá, hogy a tűzoltók kis akciója milyen nem várt következménnyel járt:

Mivel azonban ennek a föld alatti izzásnak látható nyoma nemigen volt, nem is törődtek a problémával egészen 1979-ig. Akkor jöttek rá, hogy a baj valószínűleg nagyobb, mint gondolták, amikor a város egyik benzinkútjának a föld alatti tartályaiban az üzemanyag 78°C-ra melegedett.

Ahhoz, hogy a hatalmas mennyiségű izzó szenet eloltsák, a városnak több millió dollárra lett volna szüksége. Centralia azonban nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy ezt finanszírozni tudják, így 1984-ben úgy döntöttek, evakuálják inkább az embereket. Néhányan egyébként ellenálltak a kitelepítésnek, így lehetséges, hogy még 2010-ben is volt egy-két lakosa a városkának.

A kilencvenes években még tettek néhány erőfeszítést a helyzet javítása érdekében, például próbálták megjavítani a hő miatt megnyílt utakat, de minden hiábavalónak bizonyult.

2002-ben elvették a város irányítószámát, ezzel pedig halottnak nyilvánították.