Még ma is könnybe lábad a szemed, ha az esküvődön viselt káprázatos menyasszonyi ruhád jut az eszedbe? Soha nem fogod elfelejteni a mézeshetek izgalommal teli romantikáját? Na de mit tudsz valójában a nálunk is oly népszerű esküvői hagyományokról? Nem sokat? Akkor itt az ideje, hogy képbe kerülj.

Valami régi, valami új, valami kölcsön, valami kék

Ha máshonnan nem, az amerikai filmekből biztosan te is ismered már ezeket a kifejezéseket. A hagyományok szerint a menyasszonynak azért kellett a kritériumoknak megfelelő kiegészítőket is viselnie, hogy szerencsés legyen a házassága, és boldog élete legyen az ifjú párnak.

Forrás: Dreamstime

A menyasszonynak tehát hordania kell az esküvője napján "valami régit", ami szimbolizálja a múlt folytonosságát, "valami újat", ami az új élet kezdetét jelképezi, azt az utat, amin a menyasszony és a vőlegény együtt indul majd el. A mai menyasszonyok valószínűleg igencsak meglepődnének, ha a "valami kölcsön" kitételt a hagyományok szerint be kellene tartaniuk, eredetileg ugyanis ez alatt azt értették, hogy

az ara egy olyan nő alsóneműjét kapta kölcsön, akinek korábban már született gyermeke, ezzel is segítve a menyasszony későbbi teherbe esését.

Ma már ezt - érthető okokból - nemigen szokták betartani, így igazából bármi kölcsönholmi szóba jöhet. A "valami kék" tradíciónak az eredetét nem tudni biztosan, sokan úgy gondolják, hogy ez alatt a kitétel alatt a kék harisnyakötők viselését értették.

A fehér menyasszonyi ruha

Manapság már az lenne a furcsa, ha a menyasszony nem fehér esküvői ruhában vonulna az oltár elé, pedig volt idő, amikor még egyáltalán nem ez volt a szokás. 1840 előtt a nők színtől függetlenül a legjobb ruhájukat vették elő a nagy napra. Kevesen tudják, de a fehér menyasszonyi ruhát Viktória királynő "találta fel", aki 1840-ben kötött házasságot Albert herceggel.

Viktória királynő és Albert herceg 1840-ben kötött házasságukkorForrás: Wikipedia

Ő hordott először hófehér selyem szatén menyasszonyi ruhát. A korabeli lapok odavoltak a királyné ruhájáért, még évtizedekkel az esküvő után is ódákat zengtek róla, és megállapították, hogy egyébként is a fehér szín az ideális erre az alkalomra. A királynő példáját aztán az egyszerű lányok is követték, és egyre többen varrattak az esküvőjükre hófehér ruhát.

Forrás: AFP
2016, a csipkemániások éve – Így legyél trendi menyasszony!

Gondoltad volna, hogy az évek óta tartó csipkeőrület még csak most tetőzik? 2016-ban az eddiginél is több csipkeruhával találkozhatsz a szalonokban, de egyéb izgalmas trendek is várnak rád az idei esküvői szezonban. Korábbi cikkünkből megtudhatod, hogyan lehetsz te is divatos menyasszony!

A mézeshetek

A mézeshetek hagyománya bizonytalan eredetű, kialakulásának és elterjedésének két lehetséges magyarázata is van. Az egyik - nem túl szép - eredet még az ősi kultúrák idejére vezethető vissza, mikor gyakoriak voltak a lányrablások. A nőket nem szerelemből vagy a szépségük miatt rabolták el, hanem a hozományuk miatt. Hiszen ha elraboltak egy jó családból származó lányt, akit elvettek feleségül, és akinek aztán gyereket nemzettek, akkor a lány apja kénytelen volt elismerni a házasságot, és hozományt adni az ifjú párnak.

A kényszerházasság után pedig gyakran akár 1-2 hónapig is rejtegették az elrabolt nőt, nagyjából addig, amíg az teherbe nem esett. A fogvatartás jelentette a mézesheteket.

A másik lehetséges eredet már egy fokkal romantikusabb, és a viking kultúrához köthető. Úgy tartják, hogy akkoriban az ifjú párok a házasságkötés első hónapját sok szexszel, no meg többliternyi mézsör megivásával töltötték, ugyanis azt gondolták, hogy a méz termékenységet fokozó hatással bír. A mézeshetek tehát valóban mézesek voltak annak érdekében, hogy az ifjú feleség minél előbb teherbe essen. 

Forrás: Dreamstime

Balszerencse, ha a vőlegény az esküvő előtt meglátja a menyasszonyt

Ez a babona az elrendezett házasságok idejéből származik, amikor nem szerelemből, hanem a szülők akaratából házasodtak a fiatalok. Azokban az időkben volt, hogy az ara családja az oltárhoz vonulásig rejtegette a menyasszonyt a vőlegény elől, abból a prózai okból kifolyólag, hogy nehogy a leendő férj túl csúnyának találja a jövendőbelijét, és megfutamodjon az esküvőtől. Ide kapcsolódik egyébként a menyasszonyi fátyol története is...

Forrás: Dreamstime

A fátyol

Bizony, a manapság oly imádott fátyol a nem túl mutatós arák elrejtésére is szolgált. Azért írjuk, hogy is, mert a menyasszonyi fátyol motívuma a zsidó-keresztény kultúrkörben is jelen van. A Biblia szerint mikor Jákob a nagybátyjához, Lábánhoz menekült, és pásztorként kezdett el neki dolgozni, beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe. Jákob megegyezett a nagybátyjával, hogy ha hét évig szolgálja őt, cserébe elveheti feleségül Ráhelt. Lábán azonban becsapta Jákobot, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Állítólag Jákobék történetéből ered az a szokás, hogy az oltár előtt a vőlegény felemeli a menyasszony fátylát, hogy a jövendőbeli férj meg tudjon arról bizonyosodni, hogy az após nem akarja átvágni, és valóban a jó lányt adja hozzá.

Forrás: Dreamstime