A budapestiek gyakran kirándulnak ide, és ha a fővárosban járnak, a magyar és külföldi turisták sem hagyják ki a Margit-szigetet. Ez persze érthető is, hiszen a sziget a belvárosból könnyen megközelíthető zöld, parkos terület, ahol, ha akarsz, csak sétálsz egyet, de sportolhatsz, és kulturális programokon is részt vehetsz.
A Margit-sziget napjainkban a budapestiek egyik kedvenc kirándulóhelye: a szabadtéri színpad, a japánkert, a miniállatkert, a zenélő kutak, a futópálya mind-mind arról gondoskodnak, hogy kicsik és nagyok is egyaránt kikapcsolódhassanak.
Margitszigeti víztorony
A főváros egyik gyönyörű szimbóluma a margitszigeti víztorony, amely 1913-ban épült. Mára elvesztette eredeti funkcióját, a medencét kiszerelték belőle, a gépházat lezárták, így "csak" kilátótoronyként és időnként kiállítóteremként működik Magyarország legnagyobb víztornya. Egyszerre maximum 30 fő látogathatja. Ha a szigeten jársz, mindenképpen érdemes felmenned, mert gyönyörű panoráma nyílik onnan a Dunára és az egész városra.
Margitsziget Szabadtéri Színpad
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1938-ban a víztorony tövében épült fel. A háború alatt megrongálódott, 1951-ben újjáépítették, 1965-ben, illetve 1982-ben részlegesen felújították, ma közel 3000 férőhelyes nézőtérrel várja a vendégeit. Műsorán kezdetektől a látványos, nagy tömegeket mozgató operák és klasszikus balettek, valamint nagyoperettek és daljátékok domináltak. Ezeknek és a festői környezetnek köszönhetően Budapest nyári kulturális turizmusának egyik legvonzóbb helyszínévé vált.
Margitszigeti zenélő szökőkút és zenélő kút
A Margit-sziget déli, Margit híd felőli részén található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja, amely május 1‑jétől október 31‑éig működik, műsorában pedig óránként hangzik fel egy zenei blokk. Azt azonban jó tudni, hogy a kútban fürdeni nem szabad.
A sziget északi, Árpád híd felőli részén található egy másik zenélő kút, az 1936-ban épített Bodor-kút, amely azonban nem szökőkút. Hangszórók vannak elrejtve benne, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.
A Szent Mihály-kápolna
A Margit-szigeten a 11. században letelepedtek a Szent Mihály premontrei prépostság szerzetesei. Az ő emléküket őrzi az a kis templomocska, amely a Szent Mihály-kápolna nevet viseli. Az épület a 20. század elején már romos volt, de leginkább akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor 1914-ben egy szélvihar kidöntött egy óriási diófát, és annak gyökerek közül előkerült egy harang. Ez után, 1923-ban kezdődtek meg az ásatások, amelyek feltárták a templom alapfalait. A templom rekonstrukcióját 1930-31-ben fejezték be.
A kápolna közkedvelt esküvői helyszín is, főleg azok választják, akik a monumentalitás helyett a meghittségre és a szép természeti környezetre helyezik a hangsúlyt.
Egy másik elmélet szerint azonban akár éltek nyulak a szigeten, akár nem, a név eredete más. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket, itt működött a leprakórház és a leprások temetője. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum kifejezés, amelynek jelentése Nyulak szigete.
Feltételezik tehát, hogy a leprajárvány végeztével egy véletlen vagy szándékos betűkihagyás változtatta át a sziget eredetileg nyomasztó nevét egy sokkal barátságosabbra.
Vadaskert és japánkert
A japánkert a Margit-sziget északi végén található, és tulajdonképpen egy tórendszert alkot. A tavak csatornákkal vannak összekötve, vizükben tavirózsákkal, aranyhalakkal, teknősbékákkal és vadkacsákkal. A kertet kanyargós kis ösvények keresztezik, több száz éves fákkal és örökzöldekkel. A Margit-sziget élővilága egyébként nagyon gazdag, sok énekesmadárfaj választja fészkelőhelyéül a sziget nyugodt, sűrű aljnövényzetű részeit, úgymint például a vörösbegy, a barátkák és a fülemülék, de akár még mókust is láthatunk, ha szerencsénk van.
A vadasparknak is nevezett állatbemutató kert az 1950-es évek óta létezik, 2002 óta a Fővárosi Állat- és Növénykerthez tartozik. A terület egyik felén a dámvadak karámja kapott helyet, ahol a hazai erdőkben is honos szarvasfélén kívül mezei nyulakat is láthatunk. A kisállatkert másik felében vízimadarak, illetve egyéb díszes madárfajok kaptak helyet. A kert belsejében található istálló pónilovak lakóhelye, amelyeken szép időben akár lovagolni is lehet, ami a gyerekeknek igazi élményt jelent.
