A budapestiek gyakran kirándulnak ide, és ha a fővárosban járnak, a magyar és külföldi turisták sem hagyják ki a Margit-szigetet. Ez persze érthető is, hiszen a sziget a belvárosból könnyen megközelíthető zöld, parkos terület, ahol, ha akarsz, csak sétálsz egyet, de sportolhatsz, és kulturális programokon is részt vehetsz. 

A Margit-sziget napjainkban a budapestiek egyik kedvenc kirándulóhelye: a szabadtéri színpad, a japánkert, a miniállatkert, a zenélő kutak, a futópálya mind-mind arról gondoskodnak, hogy kicsik és nagyok is egyaránt kikapcsolódhassanak. 

A Margit-sziget nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének.

Margitszigeti víztorony 

A főváros egyik gyönyörű szimbóluma a margitszigeti víztorony, amely 1913-ban épült. Mára elvesztette eredeti funkcióját, a medencét kiszerelték belőle, a gépházat lezárták, így "csak"  kilátótoronyként és időnként kiállítóteremként működik Magyarország legnagyobb víztornya.  Egyszerre maximum 30 fő látogathatja. Ha a szigeten jársz, mindenképpen érdemes felmenned, mert gyönyörű panoráma nyílik onnan a Dunára és az egész városra. 

Ma már csak kilátótoronyként és időnként kiállítóteremként működikForrás: Thinkstock

Margitsziget Szabadtéri Színpad 

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1938-ban a víztorony tövében épült fel. A háború alatt megrongálódott, 1951-ben újjáépítették, 1965-ben, illetve 1982-ben részlegesen felújították, ma közel 3000 férőhelyes nézőtérrel várja a vendégeit. Műsorán kezdetektől a látványos, nagy tömegeket mozgató operák és klasszikus balettek, valamint nagyoperettek és daljátékok domináltak. Ezeknek és a festői környezetnek köszönhetően  Budapest nyári kulturális turizmusának egyik legvonzóbb helyszínévé vált. 

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad a műemlék víztorony tövében épült fel közel 3000 férőhelyes nézőtérrelFotó: Sirokai Levente/Szabad Tér Színház

Margitszigeti zenélő szökőkút és zenélő kút

A Margit-sziget déli, Margit híd felőli részén található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja, amely május 1‑jétől október 31‑éig működik, műsorában pedig óránként hangzik fel egy zenei blokk. Azt azonban jó tudni, hogy a kútban fürdeni nem szabad. 

A sziget északi, Árpád híd felőli részén található egy másik zenélő kút, az 1936-ban épített Bodor-kút, amely azonban nem szökőkút. Hangszórók vannak elrejtve benne, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.

A margitszigeti szökőkút és zenélő kútForrás: Thinkstock

A Szent Mihály-kápolna 

A Margit-szigeten a 11. században letelepedtek a Szent Mihály premontrei prépostság szerzetesei. Az ő emléküket őrzi az a kis templomocska, amely a Szent Mihály-kápolna nevet viseli. Az épület a 20. század elején már romos volt, de leginkább akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor 1914-ben egy szélvihar kidöntött egy óriási diófát, és annak gyökerek közül előkerült egy harang.  Ez után, 1923-ban kezdődtek meg az ásatások, amelyek feltárták a templom alapfalait. A  templom rekonstrukcióját 1930-31-ben fejezték be. 

A kápolna közkedvelt esküvői helyszín is, főleg azok választják, akik a monumentalitás helyett a meghittségre és a szép természeti környezetre helyezik a hangsúlyt. 

A Szent Mihály-kápolnaForrás: Flickr/MEGA4000 MISI
Tudtad?
A szigetnek korábban számos különböző elnevezése volt: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Mária-sziget, Lánysziget, Budai sziget, Palatinus-sziget. A köztudatban élő verzió szerint a Nyulak szigete elnevezés alapját az adta, hogy a szigetet vadnyulak népesítették be.

Egy másik elmélet szerint azonban akár éltek nyulak a szigeten, akár nem, a név eredete más. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket, itt működött a leprakórház és a leprások temetője. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum kifejezés, amelynek jelentése Nyulak szigete.

Feltételezik tehát, hogy a leprajárvány végeztével egy véletlen vagy szándékos betűkihagyás változtatta át a sziget eredetileg nyomasztó nevét egy sokkal barátságosabbra.

Vadaskert és japánkert

A japánkert a Margit-sziget északi végén található, és tulajdonképpen egy tórendszert alkot. A tavak csatornákkal vannak összekötve, vizükben tavirózsákkal, aranyhalakkal, teknősbékákkal és vadkacsákkal. A kertet kanyargós kis ösvények keresztezik, több száz éves fákkal és örökzöldekkel.  A Margit-sziget élővilága egyébként nagyon gazdag, sok énekesmadárfaj választja fészkelőhelyéül a sziget nyugodt, sűrű aljnövényzetű részeit, úgymint például a vörösbegy, a barátkák és a fülemülék, de akár még mókust is láthatunk, ha szerencsénk van. 

A vadasparknak is nevezett állatbemutató kert az 1950-es évek óta létezik, 2002 óta a Fővárosi Állat- és Növénykerthez tartozik. A terület egyik felén a dámvadak karámja kapott helyet, ahol a hazai erdőkben is honos szarvasfélén kívül mezei nyulakat is láthatunk.  A kisállatkert másik felében vízimadarak, illetve egyéb díszes madárfajok kaptak helyet. A kert belsejében található istálló pónilovak lakóhelye, amelyeken szép időben akár lovagolni is lehet, ami a gyerekeknek igazi élményt jelent. 

A Margitszigeti Vadaskert remek lehetőséget kínál madarak, hüllők és más állatok megfigyeléséreForrás: Worldwide Zoo Database