A Fekete-tenger keleti partján fekszik a csodás Grúzia. Az egykori szovjet tagállam kulturális gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, bortermelése pedig nem csupán a világ egyik legrégebbi hagyományával rendelkezik, de a mai napig gazdaságának fő részét is képezi. Ám ami minket most igazán érdekel, az a fővárosa, Tbiliszi, ami a Kura folyó két partján fekszik. Nem csupán Grúzia legnagyobb területű városa, de az ország abszolút központja is egyben, nem mellesleg pedig építészetében igen sok kontrasztot találni.

Több ezer éves, sokszínű kultúra

A régészeti ásatások alapján Tbiliszi területe már i. e. 4000-ben is lakott volt. A város az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utak központjaként a környező nagyhatalmak „kedvelt" célpontja lett. Az i. sz. 5-6. századtól kezdve perzsák, bizánciak, arabok, kazárok és törökök uralma alatt is állt, később pedig a Szovjetunió részévé vált.

Nem csodálkozhatunk hát, hogy Tbiliszi építészetében éppúgy jelen vannak a muszlim és oszmán hatások, a tipikus szovjet elemek és az ultramodern felhőkarcolók, mint a 18-19. századi jellegzetes, erkélyes házak. Ami igazán nagyszerű ebben a több mint egymilliós városban, hogy nem csupán egy védett területen tudjuk a mai napig megcsodálni a kontrasztos épületek egymáshoz való kapcsolódását. Ez az, ami évről évre egyre több turistát vonzz a fővárosba: az épületekben megjelenő és igazán érezhető kulturális sokszínűség, gazdagság és egyediség.

Forrás: jameskerwin.uk
Abházia, ahol nem járnak turisták – Fotók

Abházia nem az az ország, ami kedvelt turistacélpont lenne. A legtöbb állam el sem ismerte a függetlenségét. Csupán pár éve annak, hogy egyáltalán átléphetik a határait üdülni vágyó „idegenek", pedig csodás tengerpartjai és felfedeznivaló barlangjai vannak. Most megnézheted ezt a rejtett világot, ami mindössze 1700 kilométerre van tőlünk.

Sok ház áll repedezett falakkal, ferde erkélyekkel, ezeket mégis életszerűen lakják. Ám, mint minden nagyvárosban, Tbilisziben is találunk elhagyott épületeket, amelyek a legkülönbözőbb „korokból" kerülnek ki. James Kerwin utazó és épületfotós képein keresztül nyerhetünk némi betekintést az ország egy elfeledett világába.

Kattints a képre, és nézd meg a galériánkat:

Forrás: James Kerwin