Még mindig divat nyáron szép barnára sülni, pedig nagyon sokat lehet mostanában hallani a napsugarak káros hatásairól. Ennek ellenére ki ne szeretne sütkérezni egy gyönyörű tengerparton vagy utazás hiányában, a kertben, netán a teraszon? Ha nem tudunk ellenállni a napfény csábító hívogatásának, akkor viszont csináljuk okosan...

A mértéktelen vagy elővigyázatlan napozásnak komoly következményei lehetnek: a bőrpírtól kezdve a komolyabb leégésen át, a daganatos bőrelváltozásokig, sőt a szemünk károsodásáig sok mindent kockáztatunk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a napvédelemre. Úgyhogy jobb, ha nem vesszük félvállról a barnulás veszélyeit, és ha mindenképpen bronzos árnyalatot szeretnénk kölcsönözni a bőrünknek, akkor beszerzünk egy jó napkrémet.

A fényvédő krémeknek alapvetően két nagy csoportját tudjuk megkülönböztetni: az egyik fizikai, míg a másik kémiai hatásmechanizmussal rendelkezik.


Fizikai fényvédők
A fizikai fényvédők olyanok, mint a páncél vagy a pajzs, amelyek – nevükhöz hűen – fizikai akadályt képeznek a bőr és a napsugarak között, visszaverve és szétszórva a káros UV-A és UV-B sugarakat egyaránt. Az ilyen naptejek hatóanyaga általában cink vagy titánium és jellemző rájuk, hogy nem szívódnak fel, nem hatolnak a bőr mélyebb rétegeibe, így nem eredményeznek a sejtekben esetleges változásokat. Ezek a fényvédők ráadásul szinte sosem allergizálnak, így gyermekek vagy érzékeny bőrű felnőttek számára sem okoz gondot a használatuk. A fizikai fényvédők azonban pont a fel nem szívódás miatt egy elég látványos, fehér réteget hagynak a bőr felszínén, ami sokak számára zavaró lehet. Emellett az ilyen típusú naptejek gyorsan kopnak, vízzel érintkezve lemosódnak a bőrről, így viszonylag gyakran be kell kenni újra magunkat.

A fizikai fényvédők fizikai akadályt képeznek a bőr és a napsugarak között, visszaverve és szétszórva a káros UV-A és UV-B sugarakatForrás: Shutterstock

A fizikai fényvédők előnyei:

  • azonnal kifejtik a hatásukat
  • nem szívódnak fel a bőrben
  • az UV-A és az UV-B sugárzás ellen is védelmet nyújtanak
  • nem irritálnak, sőt a cink-oxid még antibakteriális hatással is rendelkezik, amely jótékony a gyulladt, pattanásos bőrre
  • ha a fényvédelem gyengül (azaz a védőréteg lekopik), az azonnal látható, mivel a fehéres réteg is eltűnik a bőrről

A fizikai fényvédők hátrányai:

  • fehér réteget hagynak maguk után
  • gyorsan kopnak, így gyakran kell használni őket

 

Kémiai fényvédők  

A kémiai fényvédők nem a bőr felszínén fejtik ki a hatásukat, hanem a bőrbe beszívódva elnyelik az UV-sugarakat. Nem hagynak semmilyen nyomot maguk után, viszont az UV- sugárzás hatására elkezdenek bomlani, így itt sem lehet megúszni a gyakori kenekedést. Ráadásul ezeknél a naptejeknél előre kell gondolkodni, mivel a hatásukat csak a felvitel után 20-30 perccel kezdik kifejteni. A kémiai fényvédők negatívumai közé tartozik még, hogy a használatuk során gyakrabban fordulhatnak elő kellemetlen bőrtünetekkel járó allergiás reakciók, így gyerekeknél és érzékeny bőrű felnőtteknél ezeket a termékeket inkább mellőzzük.

A kémiai fényvédők nem a bőr felszínén fejtik ki a hatásukat, hanem a bőrbe beszívódva elnyelik az UV-sugarakatForrás: Shutterstock

A kémiai fényvédők előnyei:

  • nem hagynak nyomot a bőrön
  • hatásuk valamivel tovább tart (nem jelentősen)

A kémiai fényvédők hátrányai:

  • a kémiai anyagok beszívódnak a bőrbe
  • az UV-A sugárzás ellen nem igazán védenek
  • gyerekeknél és érzékeny bőrű felnőtteknél nem ajánlott a használatuk
  • felkenés után várni kell 20-30 percet, hogy a védelmet kifejtsék
  • fény hatására bomlani kezdenek, így 2-3 óránként érdemes újra bekenni magunkat
  • semmilyen látható jele nincs, ha a fényvédelem meggyengült


A napfénynek számos pozitív hatása ismert az emberi szervezetre, de az ózonréteg elvékonyodása miatt nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, ha napozásra adjuk a fejünket, sőt valójában egész évben gondot kellene fordítanunk a fényvédelemre, hiszen az UV- sugárzás nem csak nyáron jelenthet veszélyt.