Tükör minden otthonban van, a legtöbb helyen több is. A fürdőszobák nélkülözhetetlen kelléke, de gyakran találunk az előszobában, a nappaliban vagy épp a hálószobában. Ám a tükrök sokkal többek, mint aminek elsőnek tűnnek.

 

A tükör hosszú ideig drága mulatság volt

Az első tükröket az ókorban, méghozzá keleten találjuk. Ekkor fényesre csiszolt ezüst, réz vagy bronz lapokat használtak az emberek arra, hogy megnézzék magukat. Komoly luxuscikknek számítottak, mivel csak rövid ideig volt elég fényes a felületük – az oxidáció miatt matt váltak -, így gyakran kellett cserélni őket és nem mellékesen anyagukból kifolyólag drágának számítottak.

Az első áttörésre egészen a középkorig kellett várni. A simára csiszolt fémfelületre vékony és tiszta üveglapot szorítottak, ezzel megakadályozták, hogy az a levegővel érintkezve elhomályosuljon.

A ma is használatos tükör a XIII. században, Murano szigetén született meg: az üveglapra hajszálvékony ólomlemezt helyeztek, és erre higanyt öntöttek. Így egy leheletnyi fémbevonat keletkezett az üveglap hátoldalán. A muranói tükör hamar világhíressé vált, és az arany árával vetekedett. Az eljárást annyiban módosították, hogy higany helyett ezüstöt használtak. A mai tükrök is így készülnek, de a legtöbb esetén a fémbevonat alumínium.

A tükrök sokkal többek, mint aminek elsőnek tűnnekForrás: AFP

A tükör, mint jelkép

Az ókorban – főként a római és görög kultúrában - a tükör a lelket szimbolizálta. Egy mítosz szerint például a titánok egy tükör segítségével ejtették csapdába Dionüszosz lelkét. Érdekesség, hogy Egyiptomban az élet és tükör szó ugyanaz volt. A lélek és a tükör kapcsolata a kelta kultúrkörben is megjelenik, a nőket például mindig a saját tükrükkel együtt temették el.

Kínában úgy vélték véd a szellemektől, mivel azok meglátva rút külsejük tükörképüket, megrettennek és elhagyják a házat. Japánban az élet és az fény, a reneszánsz művészetben a bölcsesség és az erény jelképeként használták a tükröt. Később azonban már a hiúsággal azonosították, így többek között a kolostorokban be is tiltották.

Sokan hittek, hisznek abban, hogy a tükörbe pillantva megláthatjuk a jövőt. Már Püthagorasz és Hippokratész is úgy vélte, a tükör képes megmutatni a ránk váró sorsot. Afrika és Ázsia bizonyos területein a mai napig használják jóslásra.

Tükörrel kapcsolatos babonák:

  • Ha valaki eltör egy tükröt, azt hét év balszerencse éri
  • Aki törött üvegbe néz, szerencsétlenség éri
  • Az a kisgyerek, aki meglátja saját tükörképét, ijedős lesz nagykorában
  • Akkor, ha halott van a házban, a tükröket le kell takarni, nehogy a lelke csapdába essen
  • Aki túl gyakran nézegeti magát tükörben, csúnyává válik
  • Ha a lakásban elmozdul egy tükör, a z ott lakók közül valaki meg fog betegedni
  • Tükör előtt nem szabad kritizálni magunkat, mert „visszatükröződve" hatással lesz ránk
  • Az alvászavarok, álmatlanság ellenszere lehet, ha az ágy alá egy fejjel lefelé fordított tükröt teszünk
Aki törött üvegbe néz, szerencsétlenség ériForrás: Shutterstock

A természetfeletti tükör

Sokan vélik úgy, hogy a tükrök egyfajta átjáróként funkcionálnak a szellemek és más túlvilági lények számára, akik ezeken keresztül könnyedén bejuthatnak a mi világunkba. Ez a fajta hiedelem számos rémtörténet, regény és film alapjául szolgált már. Ezt könnyedén megelőzhetjük, ha estére, mielőtt eloltanánk a lámpákat, letakarjuk a házban található tükröket.

A tükörkép egyesek szerint az ember igazi lelkét mutatja meg, ezért sincs például tükörképe a vámpíroknak, mivel nekik nincs lelkük.

A tükröt tehát létezése óta lengi körbe valami féle misztikum, népcsoporttól és korszaktól függően, de egyértelmű, hogy az ember számára a mai napig rejtélyes saját magát látni, ráadásul fordítva.