Még alig értek véget a téli ünnepek, már itt vannak a tavasziak. Sok helyen még mindig kint vannak a karácsonyi égők, a lustábbak pedig még csak most dobták ki a kókadozó karácsonyfáikat, pedig hol van már a vízkereszt!
A karácsonyhoz hasonlóan a húsvéthoz is ünnepek egész köre tartozik, ám téli szomszédjával ellentétben a tavaszi vándorünnep évente visszatérő események egész sorozatát gyűjti maga köré.
Hagyományosan a téli ünnepkör utolsó napja a vízkereszt, melyet Európa egyik legrégebbi tradíciója, a karnevál-időszak követ, a farsang, mely a tél elüldözésére és a tavasz fogadására szolgál. Az óvódákban és iskolákban ekkor öltöznek be a gyerekek, Velencében és Kölnben - na meg rengeteg más európai városban - hatalmas karneválokat szerveznek, de a busójárást is ebben az időszakban rendezik meg Mohácson.
A karneválozás és mulatság után viszont elérkezik a hamvazószerda: a nap, mellyel kezdetét veszi a húsvéti ünnepkör. Hogy hányadikán? – Minden évben máskor.
A húsvét időpontját az ősi pogány tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepéhez képest határozták meg az egyháznagyok még a negyedik században. Addig egybeesett a zsidó húsvéttal, azaz a pászkaünneppel, ezután azonban a következőképpen rögzítették:
Húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A tavaszi nap-éj egyenlőség nem más, mint az évszak csillagászati közepe: ekkor a 24 órás napból pontosan ugyanannyi világos órát kapunk, mint amennyi sötétet. Ez a nap idén március 20-ára esik.
Ezután az első holdtölte április 6-án, csütörtökön van, húsvétvasárnap tehát április 9-re esik.
A keresztények húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünneplik. Ilyenkor valamennyi egyház szertartást celebrál a Megváltó tiszteletére. Az húsvéthoz kapcsolódik a pünkösd is - együtt az egészet nevezzük húsvéti vagy tavaszi ünnepkörnek.
Nézzük, hogyan kezdődik és milyen ünnepekre számíthatunk ebben az időszakban.
- Hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenhatodik nap - ez a nagyböjt első napja.
- Nagyböjt: a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyvenhat napos időszak, melyből azonban csak negyven nap a böjt, ugyanis a vasárnapok - ebben az időszakban hat van belőlük -, nem számítanak böjtnapnak.
- Virágvasárnap: a húsvétvasárnap előtti utolsó vasárnap, amikor Jézus megérkezett Jeruzsálembe; a nagyhét első napja, mely a keresztények szerint Jézus szenvedésének és halálának hete.
- Nagycsütörtök: A húsvétvasárnap előtti harmadik nap, a három legszentebb nap első napja. Ekkor volt az utolsó vacsora, amikor Jézus elbúcsúzott a tanítványaitól a Gecsemáné-kertben, és ez Júdás árulásának napja is.
- Nagypéntek: húsvétvasárnap előtti második nap, ekkor feszítették keresztre Krisztust.
- Nagyszombat: a húsvétvasárnapot megelőző nap - Jézus ekkor még a sírjában feküdt, ám az éjszaka folyamán nyoma veszett. Ezen a napon még nem tudták, hogy fel fog támadni.
- Húsvétvasárnap: Jézus Krisztus feltámadása.
- Húsvéthétfő: a néphagyományban a locsolkodás és a tojáskeresés napja.
Húsvéthétfő a néphagyományban a locsolkodás és a tojáskeresés napjaFotó: Csudai Sándor - Origo - Áldozócsütörtök: a húsvétvasárnapot követő negyvenedik nap - ezt a napot nevezzük Krisztus mennybemenetelének.
- Pünkösdvasárnap: a húsvétvasárnaptól számított hetedik vasárnap, a keresztények szerint ekkor áradt ki a Szentlélek az apostolokra.
- Pünkösdhétfő: pünkösd másnapja, hivatalosan nem egyházi ünnep; a húsvétvasárnapot követő ötvenedik nap.
